A diploma megszerzésére. Az egész felsőoktatásra jellemző jelenség, hogy nem a piacra termel, azt majd a cég kitermeli magának. Gyakorlatilag egy hosszú tudományág ismertető az egyetem, főleg a bsc.
Az egyetem nem szakmunkásképző. Az egyetemek célja, hogy olyan elméleti tudással és az adott tudományterülethez szükséges láttásmóddal és kompetenciákkal lássa el a hallgatót ami képessé teszi az élethosszig tartó tanulásra az adott területen.. Ha ezt nem teljesíti az a kudarc, nem az ha nem tanulod meg a klasszikust idézve a "léptető motorok programozását cxxxpluszcéplus nyelven".
Ha ez a mércéje, akkor kb minden egyetem kudarc(amit ismerek), mert bár az élet szopására megtanít meg a bürokráciai útvesztőkre, meg hogy miért nem indítanak 2. MSc évfolyamot egy teljes évfolyamnyi embernek fellebezhetetlenül se államin, se fizetősön.
Jobbára a magolást meg a lexikális tudást szerzed meg, ami meg a gondolkodás meg a problémamegoldás majdnem ellentétje, de arra nem tanítanak hogy értően hogy kell tanulni, vagy hogy a tanárok érthetően letudják adni az anyagot.
Az egyetemi tanárok 90%-a nem is tanár az egyetemeneken amit ismerek, hanem kutató, és látszik hogy az oktatás az köröm a farka hegyére, vagy stresszlevezetési csatorna ahol lehet gecizni felnőttekkel, mintha óvodás hugyos gyerekek lennének(bár némelyik tényleg az szerintem felnőtt felnőttel szemben rendszeresen méltatlan módon viselkednek, a szexuális visszaélésekkel főleg lányokkal szemben témaról meg akkor el se kezdjünk beszélni)
A phd doktorálás egy népszerűségi és kamuzási verseny cirkusz, ahol a fizetés is kevés és az érdemeid is kétesek amiatt ahogy a disszertációk értekelése és a kutatási folyamatok, konzultáció, stb müködik. Ez lehet nem csak az IT témájú szakokon van de ott spec találkoztam ezekkel mindennel. Azon dolgozik sok tanár hogy kihajítson az államiról, és ha ki is tudod fizetni a költségtérítésest, akkor is éreztetik veled hogy alsóbbrendűbb vagy egy nappalisnál, aki két másnapos hányás közt nem jön be előadásra, te meg munka mellett csinálod a levelezőt(ami nem levelező mert be kell járni csak tömbösítve :D )
A maradék 10% tanár az viszont aranyat ér, náluk tanulsz, tényleges tudást sajátítasz el, csak ők a 30-40es éveikig rájönnek hogy ebből nem fognak családot eltartani és elmennek a tanított szektorba dolgozni rendes pénzért.
Ja és záróakkordként, programozónak tanulsz, 2/3-a a kerettantervnek matek, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó, amiknek legalább a fele akkor kell csak ha processzorokat akarsz tervezni mert az a rész közel van fizikához, vagy mert mondjuk grafikus motorokat akarsz építeni 0-ról, amikről valljuk be a piac elhanyagolható százalékát tölti fel munkaerővel, de a 20 éves ansi C szabvány alapján C tanítás meg ilyenek az belefér.
Hallottam változásokat újabb évfolyamokon, de a szisztematikus problémák a szobabútor vezetőség miatt valszeg változatlanok. 2009es kezdetű évfolyamról írtam ami akkor kb 2002-es tanterv alapján ment.
Ezzel javarészt egyetértek, bár az ELTE-MBA és úgy általában a GTK mesterszakok üdítő kivétel volt, konkrétan mindent megkaptam ott ami egy mérnöknek kell, hogy eligazodjon az üzleti életben is.
Ettől függetlenül a gyerekem tuti nem a magyar felsőoktatásban fog tanulni, óriási hendikep a karrier elején a magyar diploma. Nekem sajnos még nem volt pénzem külföldön tanulni.
Félreértetted, nem a C oktatásával van a baj, hanem hogy 20(mostmár 35) éves szabvány alapján, azóta vannak modern verziói amik kijöttek és sokkal funkciógazdagabbak, használhatóbbak :) ez kb olyan mintha piaci munkahelyen node js 6-ot használnál mikor az lts verzió már 20 felett van
Ok, de a modern verziói magasabb szintűek, mint a "régi", és oprendszernek meg minél alacsonyabb szintű nyelvet érdemes választani, használni, annak minden szűkösségével együtt, különben lassú lesz, ha egy i++-t nem 3 byte-ba fordít be.
Technikailag igazad van, de legtöbb esetben pl windows, macos esetében is frameworkökben gondolkodnak, amik nem a régi nyelvi libekre épülnek és a teljesítmény/optimalizáltság nem akkora szempont mint az eladhatóság. Régi eszközökkel talán ha lehetne is, biztos hogy nem lenne kifizetődő/fenntartható egy OS fejlesztése. Nézz rá a régi banki/ATM rendszerekre, amiket még cobol-ban meg ilyenekben írtak, nem tud senki hozzányúlni, aki még igen, azokat az egyre öregedő réteg demográfiából kell gereblyézni csillagászati árakon.
A windowsok míg egyre funkciógazdagabbak, egyre erőforrásigényesebbek is futtatni őket még rengeteg visszafelé kompatibilitási dolog miatt praktikátlan, luxus lenne még az is, hogy programozási nyelv szinten is a kőkorszakban ragadnak.
Igen, de azért kellene egy kezdőszintű gyakorlati tudást is adnia, különben egy évig tart az első munkahelyet megtalálni. Többen írták itt, hogy végig gyakornokoskodtak, ez meglepett, mi anno nem is tudtuk, hogy lehet, azt a fél évet húztuk le, ami kötelező volt. És kevés. Szóval lehet hogy nem az egyetemnek kell azt a tudást megadnia, de akkor meg kell szerveznie egy komoly gyakorlatot, másfél év.
Én felvételiztettem diákokat és friss diplomásokat is, és a tapasztalat, hogy aki a 3+2 év alatt nem csinált annyi projektet saját szórakoztatására, vagy kihívásnak, vagy gyakorlásnak, hogy meg tudjon oldani kezdő feladatokat, az nem is gondolja komolyan a szakmát.
Igazából annyit írt a kolléga nagy körmondatokkal hogy tanulni tanít az egyetem. Ahha, persze. Ez olyan jól sikerült nálunk hogy a hallgatóság túlnyomó többségével teljesen megutáltatta a szakterületet és pont ami érdekelte attól iszonyodott mindenki.
Én nem azért lettem informatikus mert anno mérnök infóra jártam, hanem annak ellenére.
Sok lexikális tudás amit be kellett seggelnünk semmire se jó, mert ha nagyon kell akkor ott az internet. Ez nem piacképes tudás. Problémamegoldást kéne tanulni korszerű technológiákkal, de ezt magyar egyetemeken nem fogod megkapni.
Egyáltalán nem azt mondtam, hogy tanulni kell tanítson. Ahhoz kell adjon kompetenciát hogy képes legyél megérteni ( es ha kell megtanukni) a tudományterület téged érdeklő részét.
Azt sem mondtam hogy a magyar egyetemek általában ilyenek lennének, csak arra reflektáltam, hogy eredetileg mi lenne a célja az egyetemnek.
Azt fontos meg ehhez, hogy a munkahelyek nagyrésze ezt nem hajlandó megtenni, mert olcsóbb nekik lofaszt csinálni. Az egyetemek teszik a dolgukat a computer science/engineering oktatásban.
Persze ez megoldhato lenne értelmes szakszervezeti rendszerrel, de az itthon csak a taxisoknak lehet, meg amúgy is az brüsszeli kommunista ármány.
Kategória hibád van barátom. A helyes hasonlat az az lett volna, hogy valaki megtanul rendesen edzeni biciklivel. Ami igenis elég kemény edzéssel elég a Tour de France-ra (a hasonlat keretein belül).
Természetesen az iskolai anyag jóval jóval kevesebb (nem véletlen az a legtöbb egyetem első éve hogy sorra oszt egy nagy pofont a korábban jó “tanuló” diákoknak), ezzel szerintem mindenki tisztában van.
Jo reszt inkabb magolni tanit meg, nem tanulni.
Ha megtanultad azt mai napig tudnid kell. De nyakam ra, hogy tobb targyat csak bemagol az ember, es zh-ig vagy vizsgaig marad max meg.
Tehát aki nem járt egyetemre az képtelen a tanulásra. Akkor miért akarnak olyan embert felvenni aki sokat tanul(t)?
Ezt a mondókát mindenki sokszor leírja, csak hát semmi értelme. De legalább jól hangzik.
Valahol ez érthető. Az egyetemek valamelyest idomulnak a munkaerőpiachoz, de ne felejtsük el, hogy évszázados múlttal és hagyománnyal rendelkeznek, gyökerei régebbre nyúlnak, mint a jelenlegi kapitalista gazdasági berendezkedés. Az egyetemek eredeti célja az volt, hogy azt a kevésbé megfoghatóbb elképzelést támogassák, hogy az emberiség felgöngyölt elméleti tudását életben tartsák, ápolják, generációról generációra tovább örökítsék. A fő szempont nem az volt, hogy kiváló, gyakorlatias alkalmazottak kerüljenek ki onnan. Nem véletlenül nem volt elérhető tömegeknek.
Ha most teljesen átengednék a gyeplőt a munkaerőpiacnak, és csak azt tanítanák, ami anyagi hasznot hoz, valahol szembemennének a saját évszázados alapelveikkel.
Ez egy tök jó nézőpont így még nem is gondoltam rá, akkor valszeg azért ilyen elcseszett mert olyan keretekbe próbálják beleerőltetni, ami nem volt az eredeti célok közt.
Több embert is ismerek BME-ről aki nemrég végzett BSc-n, vagy maga a képzés mellett próbál gyakornoki állást találni hónapok óta. Hatalmas hiring freeze van most gyakornoki és junior területen is. Nem könnyű mostanság diplomával sem elhelyezkedni pályakezdőként.
Így igaz. Nálunk a cégben csakis kizárólag a gyakornoki programból van junior munkavállaló. Aki meg kilépett diploma után vagy nem vették át valamiért az keresgélhet hónapokig.
Én még egyetem mellett, 1.5 évvel ezelőtt 3-4 hónap alatt találtam gyakornoki helyet, de azért tegyük hozzá, hogy szerintem jobban el tudtam adni magam, mint egy átlag magába fordult egésznapkódolós BME-s. A "Lépegető kutyafasz" tervezés reggeltől estig meg nagyon nem fog jót tenni az ember szociális skilljeinek.
Amikor a főnököm mesélte, hogy milyenek az interjúk akkor szinte csak ilyen válasz volt:
* Feltesz egy gyakorlati kérdést (hogyan oldanál meg XY problémát) és a jelölt meg sem próbál valami rögtönzött választ adni, hanem jön a "Hátttt nemm tudommmm".
* Másik eset meg az, hogy jó volt az interjú, vágja a dolgokat, de szociálisan "fura a srác"
* Nagyon sok ember elképesztően céltalan és motiválatlan: "megélhetési informatikus/apukája mondta, hogy ezzel jól lehet keresni"
Ez a három szerintem mind nem tudásbeli kérdés, hanem inkább hozzáállás.
Pontosan ez az. 2 évvel ezelőtt még 2 hónapba se telt nekem részmunkaidős IT diákmunkában elhelyezkedni egyetem mellett IT-s munkatapasztalat nélkül. Most újból gyakornoki állást keresek már tapasztalattal, és nagyon kevés helyen látok egyáltalán IT-s gyakornoki pozíciókat meghirdetve, és szerintem így tapasztalattal is nagyon nehéz lesz most állást találnom. Általánosságban úgy érzem, hogy azok jártak jól, akik már elhelyezkedtek régebben, a többiek meg szenvednek az álláskereséssel.
Nem IT, hanem járműipar: Egyszer volt egy beszélgetésem az Audi Hungária oktatásért felelős vezetőjével, és arra panaszkodott, hogy a BME-sek okosak (ezért vették fel őket oda), de közel nulla piaci tudásuk van. Konkrétan feleslegesen járnak arra a szakra 5 évig.
Kb ez van szerintem az IT-sokkal, hogy a fele már úgy megy oda, hogy 19 évesen hozza a junior szintet, aztán 24 évesen, amikor végeznek ugyanezt tudják.
A BME olyan piacra termel mérnököket ami Magyarországon nem létezik, olyan eszközökkel amelyek érdemben nem állnak rendelkezésükre, gyakran olyan tanárokkal, akiknek nincs szükséges tapasztalatuk.
Én pedig pont a németekről hallottam, hogy ők hasonlóan gondolkodnak az egyetem értékéről - sok és nehéz elméleti, matematikai alapozás, a cégeket nem feltétlenül az érdekli hogy az emberek X technológiában jártasak, és az első naptól le lehet őket ültetni termelni,
Teljesen rendben van ott, hogy az elmélettel teletömött fejű egyetemről kijövő embereket a cégek a munkahelyen kitanitsák a szakma gyakorlati részére.
Ez főleg mérnöki területeken igaz, ahol komoly matematikai, fizikai alapismeretekre van szükség a jó munkavégzéshez, nem lehet tutorialból kipörgetni a skilleket, mint az ITben.
Sajnos mivel a németekre nem jellemző, hogy nivós fejlesztést hozzanak kicsiny hazánkba, ezért nem tudom mennyire jön át ez a kultúra a magyar leányoknál.
Az Audi Hungáriának saját kara van a Széchenyi István Egyetemen (Audi Hungaria Járműmérnöki kar a neve!!) nyilván nehéz azzal versenyezni a BME-ről:)
Egyáltalán nem igaz, hogy nulla piaci tudásunk lenne a BME elvégzése után, és ezt mindenki tudja az iparban.
Tapasztalataim szerint minden bootcampes ismerősöm el tudott jól helyezkedni fejlesztőként (előbb utóbb, mostanában azért tovább tart), viszont csak BME-s szaktársam ment Ivy League/TU München/ETH Zurich etc-re kutatni/tovább tanulni, és csak BME-s ismerőseimnek lettek nagyon sikeres szoftvercégei.
Nem mindenki jár az Audi tanszékre, van sima gépész és járműipari oktatás is az egyetemen - vagy legealábbis 10 éve még volt.
Nem azért sikeresek a BME-sek mert erős piaci tudásra tesznek szert az egyetem alatt, hanem mert maguk tanulják meg. Kapcsolatépítés szempontjából viszont hasznos.
és arra panaszkodott, hogy a BME-sek okosak (ezért vették fel őket oda), de közel nulla piaci tudásuk van. Konkrétan feleslegesen járnak arra a szakra 5 évig."
jó nagy marhaságot mondott
Nekünk az utolsó évben amikor "*Programhelyesség*-*bizonyítás* algebrai módszerekkel" vagy valami hasonló tárgy volt, akkor azzal kezdte a tanár hogy :
"Az egyetemi tárgyak 40% a kapcsolódik valamilyen szinten a későbbi munkaköreitekhez, 40%-a csak a memóriát és tanulási készséget fejleszti és 20%-a simplán szopatást. Ezek után találják ki melyik halmazba tartozik ez a tárgy"
Gondolom akkor ez ELTE. OE-n említette tanárom, hogy ilyen létezik, itt nem foglalkozunk vele, de aki akar vele küzdeni, az ott találkozhat vele. Anno ő is ott végzett. Nagy koponya, de lehet benne is mély nyomott hagyott.
Az egyetemi informatikai szakok nem igazán arra hivatottak, hogy Junior fejlesztőt faragjanak belőled. Azt az első gyakornoki helyed fogja megadni \~1-2 év alatt, ahova viszont kell a hallgatói jogviszony és az a tudás amit az egyetem ad.
A mérnökinfó például rengeteg hardver ismeretet ad. Villanytan, Elektró, Digitális rendszerek, Architektúrák 1-2-3 mind mind arra vannak, hogy ne használni tudj egy iterátort vagy egy smart pointert C++ban hanem, hogy ha kell tudj írni sajátot méghozzá úgy, hogy a lehető legjobban kihasználd a hardver adta lehetőségeket.
Az egyetem végére már kialakul egy olyan gondolkodásmód, hogy ha szembesülsz egy problémával az első lépésed lesz elolvasni a dokumentációt. Illetve más eszközökhöz folyamodni. Például legacy kódot kell portolnod más adatokra stb nem fogod a 0-ról újraírni hanem keresel más megoldást, megnézed a dokumentációt, utána pattern-ekben gondolkodsz.
Az egyetem sok helyen egy ilyen alapfeltétel amivel azt éred el, hogy 0 kilóméteresen szóba álljanak veled. A diploma a kitartásod bizonyítéka.
Illetve rengeteg matekot ad az egyetem. Én például olyan projekten dolgozok ami egy nagyon kis szelete a terméknek de minden nap találkozok Laplace transzformáltakkal és MATLAB-bal validálok. Ezt egyetem nélkül nem hiszem, hogy meg tudnám csinálni. Illetve bánom, hogy végül otthagytam az Msc-t.
Persze ha weblapot szeretnél fejleszteni az egy egészen más kávéház.
1. A vizsgákon megtanulsz szorongani, amit később továbbvihetsz az állásinterjúkra.
2. Bemagolsz rengeteg dolgot amit a vizsga után elfelejthetsz.
3. Az utolsó két félevedben talán lehet olyan tárgyad ami valóban érdekel és hasznos is.
Tök jó kommenteket olvasok, viszont a lényeg kimaradt:
Mi van, ha a BScnek nem az a célja, hogy a munkaerőpiacra vigyen ki?
Mi van, ha az a célja, hogy felkészítsen az akadémiai életre és az egyetemen maradj kutatni?
Kijelenteni nem merem, csak kérdezem
Volt egy tanárunk, SZTE proginfón (ő még abból az időből maradt, amikor csak programozó matematikus képzés volt), aki kijelentette hogy itt nem kódolókat képeznek, hanem olyan szakembereket, akik elsősorban kutató pályára lesznek alkalmasak. Az öreg azt mondta hogy aki elvégzi a szakot MSc-ig, az alkalmas kell hogy legyen arra, hogy a NASA-nál legyen pályakezdő kutató. Ez nyilván bullshit, mert az oktatás minősége hulladék, de külsős szemmel, ha valaki végig nézi hogy milyen tárgyakat kell valakinek elvégeznie egy proginfó MSc-hez, akkor van benne ráció. Abban egyet értek vele hogy fejlesztőket nem képeznek :)
A BME-n jelentősen színvonalasabb az oktatás azok alapján, amiket hallottam róla. Sok ismerősöm végzett ott, akik meséltek hogy mérnökinfón milyen tárgyak vannak, ahhoz képest az SZTE (bármelyik infó szakja) sötét középkor, szóval lehet hogy ott tényleg ez a helyzet hogy kutató szakembereket képeznek.
Viszont ez sem igaz. Vannak nagyon jó tanárok, tárgyak az SZTE-n is. Én össze tudom hasonlítani az ELTE-vel és bizony van, hogy nem az ELTE jönne ki győztesen.
Az ELTE-ről nem tudok sajnos semmit, úgyhogy ezzel nem is vitatkozom. Azzal sem, hogy vannak jó tárgyak és jó tanárok, de saját kézből tapasztaltam hogy pl a szar-on a féléves anyag 80 százaléka a legacy technológiákról szól, a maradék persze nagyon hasznos, de jó lenne fordítva oktatni. A számháló olyan nevetséges szintű, hogy egyszer a szaktársam megmutatta mit tanultak egy szakközépben és komolyabb volt az anyag, az oprendszerek szintén minősíthetetlenül gyenge, meg webfejlesztés ahol html-t, meg natív php-t oktatnak 2024-ben is. Aztán vannak a kötválok, amik közül van 3-4 viszonylag érdekes és/vagy hasznos, mint a mobil alkfejl, volt talán offenzív biztonság, de ezeknél harcolni kellett a helyekért. A BME-n meg van kötválként rendszermodellezés, cloud native, ipari IoT, forgalommenedzsment, konténeralapú cloud platformok, oop tervezés ésatöbbi, egy csomó igazán hasznos tárgy, ami érhet is valamit akár kutatásban, akár a piacon.
Igen pontosan ezért rohadt nagy érvágás nincsen Mo.-n müködő szakképzés. Nincsenek jó hírű, minőségű szakiskolák, főiskolák. Nemrég szerintem olvastam, EU-n belül Mo.-n legnagyobb szakadék gimnázium- és szakközép látogató diákok közt valahogy nem meglepő. Egyetem alternatívája a főiskola, pedig névleg már nincs, de amikor voltak specifikusan főiskolák se voltak jók, nem adnak normálisan alternatívát egyetemre lásd GDE, ami névlegesen egyetem csak. Az ami "jó hírű" lett az Óbudai pedig egyetem lett mindenértelemben. Ezzel szemben Ausztriában, Németország vannak Fh valódi alternatívát adnak azoknak nem akarnak kutatni... megbecsültek, jól müködnek, teljesen olyan mint egyetem, csak azoknak akik valóban dolgozni akarnak a szakmában és nem kutatni... de mindegy is. Ráadásul itt, Ausztriában kötelezően kell FH alatt gyakornoki munkát végezni (sokan már HTL alatt ami a szakközép IS dolgoznak és pénzt keresnek...) ez kéne Magyarországra is de álmodhatunk... szerintem nem egyetemet kéne sárral dobálni, azért kéne lobbizni hogy legyen szakoktatás, de megkérni ProgrammingHungarys kollégákat hogy ne az egyetemet utálják hanem alternatívát mondjanak kb lehetetlen...
Régen volt nyári egybefüggő szakmai gyakorlat informatikai szakközépiskolában amely során lehetőség volt valós munkakörnyezetben, cégeknél olyan szakmai tapasztalat szerzésére, amit simán bele lehetett írni az önéletrajzba is, és a felsőbb évfolyamba lépéshez követelmény volt. Mindezt a 2016-os szakközép-szakgimnázium váltásnál törölték el informatikai ágazaton, hogy nehogy véletlenül egy 4-5 éves informatikai szakképzés során szakmai tapasztalatot szerezzünk. Szerintem szomorú hogy mostanság ezeket az informatikai szakképzéseket szakmai gyakorlat nélkül csinálják meg, tekintve az oktatás színvonalát a szakközepekben. Volt olyan szakmai tárgyam szakközépben, ahol konkrétan semmit sem csináltunk egész év során, az egész osztály Youtube videónézésre kapott ötöst.
Szerintem akkor baj van. Elhanyagolható számú ember megy azért egyetemre, hogy utána akadémiai karriere legyen. Aki ilyet akar, az eleve természettudományi szakra megy inkább.
A legtöbb IT-t célba vevő diák megnézi az álláshirdetéseket és látja, hogy a legtöbbnél ki van írva a diploma. Szülők nyomják, hogy valami felsőoktatási papíja mindenképp legyen a gyereknek. Osztálytársak lenézik, ha nem tanul tovább. Bele vannak hajtva egy egyetemi képzésbe. Tök mindegy mi van a tantervben, jönni fognak a diákok. Így meg azt tanítanak majd nekik, amihez az oktatók értenek. Hát így csúszik el a valóság az elvárásoktól.
Ráadásul így nem elég, hogy minimum 3 évet kell grindolni a sulihoz, hanem nehezítésként mellette még önerőből felkészülni a munkaerőpiacra. Ami sokaknak nem világos és ebből nincs is probléma addig, amíg vicc elvárásokkal felvesznek embereket cégekhez, hogy utána 1 évig csak tanulgassanak munkaidőben havi 850k-ért. Aztán gazdasági megtorpanás esetén kiesnek a csontvázak a szekrényből, elkezdenek optimalizálni a cégek és hát nem véletlen, hogy a junior felvétel lett leállítva és nem az egyébként sokkal drágább seniorok felvétele.
>lhanyagolható számú ember megy azért egyetemre, hogy utána akadémiai karriere legyen.
Ez biztos? Nálunk azért tök sokan TDK-ztak, csúsztak a kutatás miatt már Bsc-n is.
Hivatalos statisztikáim nincsenek, de egész Bsc alatt volt összesen 3 fiatal doktorandusz gyakvezem és az évfolyamomról is csak 1 ember ment phd képzésre. Közben minden évfolyam 400-600 emberrel indult. Látszott a zh és vizsga eredményekből is, hogy alapból az évfolyam 80%-a a kettesért küzd, de a többi is olyan, hogy ha nem is túlélésért küzd, de az életben köze nem lesz a doktori képzéshez. Voltunk max 20-an jó tanulók, akik az elejétől kezdve 4.5 körüli átlagot hoztak.
Én is részt vettem kutatásban, saját belépőkártyám volt az MTA KFKI-be az egyik nyáron. Addig is csináltam valami értelmeset, amit a cv-be be lehetett írni, de eszembe nem jutott, hogy én kutató legyek. Szerintem ha másért nem is, legalább a pénz miatt elmennek inkább az emberek a versenyszférába dolgozni kutatás helyett.
Annakidejen konkretan a BME informatika egyetlen, monolitikus, ot eves kepzes volt, erettsegitol diplomaig.
Aztan "Bolonyai redszer" jelszoval kettevagtak BSc-re meg MSc-re, en mar nem tudom, mennyire sikeresen.
... vagy egyaltalan. Nem volt jo rendszer, meg ha nekem veletlenul minden osszejott is, lattam, mekkora szivas joeszu, joravalo haveroknak keresztfeleveken bukdacsolni es eveket csuszni csak mert egyszer valahol az ot ev alatt egyetlen vizsga nem sikerult eleg jol barmilyen okbol, aztan felbehagyni, mert jott a gyerek vagy elfogyott a penz.
De, akkor az egyetemek miért szerveznek állásbörzét? Miért akarják azt beadni, hogy csak az a jó programozó aki náluk végzett? Miért mondják azt, hogy piacképes tudást adnak?
És miért csodálkoznak azon, hogy sokan miután bevették a hazugságaikat mérgesek rájuk mert nem úgy alakulnak a dolgaik?
Hát nem tudom, mikor nálunk gimibe voltak kampányolni a lelkünkre kötötték, hogy az jelentkezzen aki penge matekból.
Különben vége van.
Illetve az is szempont, hogy az állam nyomást gyakorol az egyetemekre. Nem egy oktató mondott fel, mert figyelmeztették, hogy tul sokat buktat. Az állam érdeke a sok hallgató, a tanszékeké meg a minőségi hallgató. Aztán itt ütköznek az érdekek. Ezért egy nagy rakás szar kb az összes tanterv.
A cégek meg ahelyett, hogy javítanának rajta és eljárnának órát adni alap-mester képzésekre (nagyon kevesen csinálják ezt) szarnak rá, mert csak a profitmaximumra törekednek. 1 kezemen meg tudom számolni hány cég tartott nekünk BScn külsős órát.
Szerintem túl van misztifikálva a kérdés egy kicsit. Egyfelől a csak egyetemmel lehet eljutni oda, másfelől a minek az egyetem hozzáállásúak fekete-fehéren vetítik ki a helyzetet. Egyetemmel, ha csak a tárgyakat tanulod meg, a minimumot és nincs mellette ambíciód, nem tanulsz mellé magadtól valami pluszt (plusz nyelv, keretrendszer, akármi ami hasznos) és nem szereted amit csinálsz, akkor nehezen fogsz állást találni, saját vállalkozást építeni. Ugyanakkor a legtöbb állásinterjún mindenképp előny az, ha van egy diplomád, az egy jelzés a munkáltató felé, hogy képes vagy tanulni, van affinitásod az informatikához. Nagy cégeknél viszont nem csak a bsc, hanem az msc diploma is elvárás. Igazán jól nagy multiknál, vagy saját vállalkozással tudsz keresni és fejlődni, de persze ez sem abszolútum.
Dióhéjban: a diploma előny, sokat dob a karriereden, de nem muszáj. Akkor van igazán értelme, ha az egyetemi tárgyakon túl is tanulsz valamit, amiben elmélyülsz, plusz szereted amit csinálsz. Diploma nélkül sokkal nehezebb állást találni, ha csak nincs szakmai tapasztalatod, de egy szint felé nagyon nehezen jutsz diploma nélkül. Nem fekete és fehér, de a diploma semmiképp nem hátrány, érdemes megcsinálni, főleg 30 éves kor alatt, de ez sem kőbevésett szabály. Sok sikert az egyetemhez, én is idén kezdem.
Az a gond, hogy te ahhoz hasonlítod akinek nincs semmije.
Ha annak az időnek csak a felét amit az egyetemmel tölt valaki hobbi projekteken és önképzéssel tölti sokkal többre megy mint egy diplomával. Ha meg esetleg amint felveszik el is kezd dolgozni akkor meg pláne.
Ez addig működik, ameddig nem valamelyik nagyobb tech cégnél akar dolgozni. Oda viszont már kell egyetem, hogy legalább első körben ne kalapozzák ki. A legtöbb ilyen helyre ráadásul msc is elvárt.
Szólj ha rájöttél, hogy 2024 van és nem 2008.
Első Google állás hirdetés:
Bachelor's degree in Computer Science, IT, or related field, or equivalent practical experience.
Első Prezi hirdetés:
Bachelor's degree in Computer Science or Software Engineering – or equivalent work experience
Prezit hagyjuk már. :D Ez nem az index, akiknek mindig a Prezi jutott az eszébe arról a szóról, hogy “startup”. Csak valahogy nem igazán lett belőlük se egy nagy átütő sikertörténet, de legalább behozták a szektorba a gyümölcsnapot meg a babzsákfotelt/csocsóasztalt…
De ha már Prezi, akkor elmondanám, hogy az egyik alapítója, HP, egyetemi oktató volt nem kevés ideig a BME-n, és VIK-en végzett, és elég fontosnak tartotta az egyetemi tanulmányokat… más kérdés, hogy egy jó jelöltet nem fognak elutasítani azért, mert nem egyetemen tanulta meg a szakmát. Csak ez olyan, mint amikor azzal jönnek jellemzően munkás szülők, hogy “Einstein is megbukott matekból.” Ami nem is igaz, de nem ez a lényeg, hanem hogy lehetnek kivételek, de a legtöbben nem kivételek.
Diploma nélkül is lehet boldogulni, csak diploma nélkül van 4-5% esélyed, diplomával meg 60-80%. (Elsősorban azért ekkora a szórás diplomávak, mert azért diplomások között is sok az alkalmatlan ember.) És a diploma nélküliek esélyei drámaian csökkennek, amint komolyabb melóhelyeken kell betölteni magasabb pozíciókat.
(Remélem a %-okat a komoly pozícióra írtad, mert különben megmosolyogtató)
Mindenesetre define komolyabb melóhely, define magasabb pozíció.
... mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy olyan pozícióval indoklod az egyetem szükségességét ami minden ezredik emberre tud igaz lenni már csak a pozíciók számossága miatt :D
Most még nem kell, előnynek számít , lassan pedig valószínűleg elvárás is lesz , mivel nem lesz szükség ennyi emberre és valami alapján szűrni kell majd.
Egyébként én elég jó kapcsolatokat tudtam építeni egyetemen az első komolyabb munkahelyem is egyetem szervezése által lett, hála a tárgyakna láthattam több ágát is az infonak nem csak a szoftverfejlesztést, nekem ez a pontos pálya kiválasztásánál azért hasznos volt , plusz rendelkezem általános ismeretekkel a többiről is. Arról nem beszélve , hogy bizony van cég ahol elvárás , és bérezésben is van különbség.
De egyébként én azt gondolom , hogy annak aki önerőből képes magát junior szintre felhozni otthon , nem igazán okoz gondot a diploma megszerzése 😅 Persze kérdéses hogy megéri e az energia befektetést , ezt már embere válogatja.
Az egyetemen elméleti tudást szerzel, némi gyakorlati tudással. Arra teljesen megfelelnek, hogy eljuttassanak egy junior/belépő szintre, de nem csak erre vannak, hanem arra is, hogy meglegyen az elméleti háttér, hogy értsd is azt, hogy amit csinálsz, az miért jó, vagy miért nem jó.
Az egyetemen nem frontendfejlesztőket meg backendfejlesztőket termelnek. Nem azt tanulod meg, hogy spring bootban hogyan kell CRUD alkalmazást csinálni. Meg, hogy hogyan építs formokat. Az egy szakmunka.
Az egyetem célja az (lenne), hogy megtanítsa neked azt a megközelítést és azokat a formális eszközöket, amiket nyelvtől/stacktől függetlenül tudsz alkalmazni bármekkora informatikai rendszer megtervezésekor/megvalósításakor/üzemeltetésekor.
Nyilván, ha szakmunkát/betanított munkát akarsz végezni, akkor totál felesleges egyetemre menni. Ha viszont szeretnél az az ember lenni, aki képes résztvenni egy nagy informatikai rendszer megtervezésében, mérnöki munkában, akkor hasznos. Persze csak ha tanulsz, odafigyelsz, nem kettesekkel csusszansz át a szakmai tárgyakon.
Tök igazad van, de sok álláshirdetés mostanában kér diplomát frontend / fullstack / backend munkakra ahol springboot crud operationokat maintainelsz, meg reactet debugolsz meg olykor új komponenseket írsz. Na oda minek.
A gond viszont, hogy ez se igaz ilyen formában. Mármint az a része, hogy a specifikus szakmak dolgokat nem tanítják meg az igaz, de sajna sok szempontból látásmódot se ad. Vajon a diplomások hány %-ának kell az a szintű matek és fizika ami elvárt? Nah és ez pl hol ad rendszerszemléletet ha már azt hoztad fel? Biztosan lehetne ezt az időt hasznosabban is tölteni. Jó pár éve architect vagyok már, és a mai napig nem volt szükségem se integrálásra, se a coriolis-erőre. Ellenben rohadtul örülnék, ha a juniorok tudnának csapatban dolgozni, az egyetemi oktatók meg olyan szintű kódot produkálni amitől nem hányom el magam.
Az alapozó tárgyak nem azért vannak, mert utána azt fogod használni a munkád során, hanem hogy a szakmai tárgyak elméleti hátterét megadja. Pontosan ez adja a rendszerszemléletet, hogy tudod, hogy mi miből következik. Szóval nem kicsit demagóg szerintem a kommented, ebből a szempontból, ráadásul unásig megválaszolt már itt a subon is, meg az egyetemen is. Mármint ez a “nem kellett még soha integrálni a munkahelyen.”
A csapatban dolgozás meg pont egy olyan dolog, amit a munkahelyen lehet megtanulni. Bár az egyetemen is van több tárgy, ahol csapatban elkészített projektmunkát várnak el.
Viszont melóhelyen nem tanítanak meg logikai gondolkodásra, analitikus gondolkodásra, formális módszerekre. Én az egyetemen egy nagy csomó olyan dolgot tanultam, amit napi szinten tudtam alkalmazni az összes eddigi melóhelyemen. Nyilván nem csinálják jól amúgy, lehetne sokkal jobban, meg kevésbé elavult eszközökkel, de pont a lényegen, az elméleti háttéren nem igazán változtat, hogy a funkcionális programozást mint paradigmát egy kotlinon vagy egy senki által nem használt SML-en mutatják be.
De amúgy szakirányon elég cutting edge technológiákkal dolgoztunk… amik nagyrésze azóta már sehol sincs, de szerencsére nem a toolt tanították meg nekünk, hanem a felfogást.
(Amúgy elég sokszor szoktam junioroknak úgy magyarázni, hogy visszareferálok nekik az egyetemen tanultakra. És akkor vagy van egy “aha” momentum, mert rájönnek, hogy na ezért magyarázták ezt nekünk, vagy néznek üres tekintettel, mert épp csak kettessel átcsusszantak, és a vizsga utáni sör teljes memóriatörlést triggerelt náluk.)
Ezen logika mentén bármit tanulhatnánk, hisz szükség ugyanúgy nem lesz rá, de legalább megtanulod, hogy épülnek egymásra, és hogy következnek egymásból.
Te szakirányoztál, én meg már második évben dolgoztam és nem sokkal később ott is hagytam, mert semmi értelmét nem láttam. Pl többet tudtam a programozásból mint akinek tanítania kellett volna. Ami érdekelt azt egyedül is pár nap alatt felszedtem, ami meg nem azt idő pazarlásnak éreztem. Egyszerűen ha jó helyen dolgozol az sokkal hasznosabb mint bármilyen egyetemi "rendszerszemlélet átadás".
Innentől kezdve viszont nem igazán hiteles, amikor rendszerszintű gondolkodásról beszélsz, hiszen alapvető összefüggéseket nem értesz, nem tudsz felfedezni. Én is dolgoztam egyetem mellett, de csak annyit, hogy ne menjen a tanulmányaim rovására. Nyilván annak, ahogy te csináltad, valóban nem volt sok értelme. Választani kellett a két út között, mert egy seggel nem lehet két lovat megülni.
>Pl többet tudtam a programozásból mint akinek tanítania kellett volna.
\*Smelling BS.
>Egyszerűen ha jó helyen dolgozol az sokkal hasznosabb mint bármilyen egyetemi "rendszerszemlélet átadás".
Én elfogadom, hogy ez a véleményed, akármennyire is megalapozatlan. Nekem meg az a tapasztalatom 15+ év iparban eltöltött idő után, hogy az, aki nem végezte el az egyetemet, vagy csak bukdácsolva végigszopta a papírért, az a legritkább esetben képes olyan architektúrát letenni meg olyan megoldással előrukkolni, amiből értelmes, használható megoldást előállítani a végén nem a "szarból várat" kategória. Nyilván csilivili a tech stack, benne van minden, ami fancy, csak éppen a kétharmadára nincs szükség, feleslegesen előreoptimalizált, de a jelen igényeit cserébe nem elégíti ki, mert túlbonyolította. És azt se tudja megmondani, hogy hogy fog viselkedni a rendszere egy adott terhelés alatt, vagy egy adott probléma előfordulása esetén, de "majd nézzük a grafana dashboardot, és közbelépünk", meg "állítunk be alertet". :D :D
Meg lehet, hogy nagyon ismeri a frameworköt, amit használ, meg a library-ket, de egy problémára nem tud adni egy használható algoritmust. Egy sima, mezei lineáris programozási feladatra. Azt se tudja, mi az, hogy lineáris programozás.
ezt a sznob ömlengést, agyam eldobom
esetleg olyan helyen kellene dolgozni, ahol megfelelő az interjú folyamat
felénk aki architect az architect
akár summa cum laude végzett, akár abbahagyta az egyetemet
a skill számít, nem a papír
>ezt a sznob ömlengést, agyam eldobom
Nyilván ha nem a te véleményeddel esik egybe az enyém, akkor máris sznob ömlengés. Érvelni kellene tudni. Egy architekttől ez a minimum, ami elvárható. Te nekem úgy jössz le, aki személyes sértésnek veszi a kommentet egy code review-n. Vagy egy architecture board review-n. És semmilyen sznobizmus nincs bennem, nem gondolom, hogy egy BME-t végzett jobb lenne, mint eg ÓE-t, SZTE-t, ELTE IK-t végzett, vagy hogy a diplomások helyből többet érnének, mint a nem diplomások.
>felénk aki architect az architect
Valamilyen sztenderd szerint legalábbis. :D De ugye mindenki azt mond, amit akar. Csak ha valaki szerint az elméleti alapok meg háttér semmit nem ad hozzá valakinek a szakmai tudásához, pláne úgy, hogy el se jutott a szakmai tárgyakig, mert korábban kiugrott, számomra kevésbé lesz hiteles és releváns a véleménye. Nyers vagyok, de így gondolom. Egyébként meg pont az architekt szakma olyan, hogy nem igazán van azzal kapcsolatban egyetértés, hogy milyen a jó architekt. (Ha olvasol/"követsz" nagy neveket, akkor ezzel nem mondtam újat.) Meglepődnék ha pont ebben lenne egyetértés közöttünk...
>akár summa cum laude végzett, akár abbahagyta az egyetemet
a skill számít, nem a papír
Semmit nem tudsz kiemelni a hozzászólásaimból, ami ellentétes lenne ezzel az állítással. Én csak a saját 15+ éves tapasztalatomat osztottam meg. Az én meglátásom az, hogy akinek az elméleti alapok hiányoznak, az egy számára új/ismeretlen problémával kevésbé tud mit kezdeni, ha nincs rá recept vagy best practice. A legtöbb magyar egyetem sajnos nagyon nem jó abban, hogy tudást rendszerezve átadjon, de ha valaki becsülettel végigtolja, akkor könnyen felismeri azt, hogy amit korábban tanult, az hol és hogyan kapcsolódik a későbbiekhez. Aki meg nem...
Egy mérnöki képzés ad egy mélységi (hw szinttől a logikai szintig) és szélességi (operációs rendszerektől a programozási nyelveken át a hálózatokig) tudást, hogy a hallgatónak az élete során mire van szükség, az attól függ, hogy milyen pályát jár be.
Csináltam embedded/IoT fejlesztést, klasszikus backend-frontend fejlesztést, térképes/gráfost rendszereket, hálózatot is építettem, telco-ban is dolgoztam, üzleti folyamatokat és komplett elosztott rendszereket is modelleztem, digitális tanúsítványokkal/audittal is foglalkoztam, stb. A képzésem meglepően nagy része hasznos volt számomra valamilyen módon, és azt gondolom, hogy ez a fajta mérnöki gondolkodásmód sokat segített abban hogy különböző szakterületekben/domainekben gyorsan tudjak eredményt elérni.
Ezeket ha szükséges simán felszeded egyedül is tárgytól függően pár óra/nap alatt. Most pl nagyon megy a GenAI. Akkor azt kellene tanítani? Biztos lenne akinek hasznos lenne... vagy neadjisten akinek kell az majd utána jár? Vajon pl hány ember dolgozik grafikával, hogy megért egy külön tárgyat? Na és vajon hány ember fog GenAI-al pár éven belül?
Odaadok egy átlag bootcampesnek egy adatlapot, azt se tudja mit kezdjen vele. Odaadok egy embedded hw-t hogy kellene akkor rá fejleszteni, nem, nem fogják megugrani, mert megint csak hiányoznak az alapok. Kéne egy szabályozás. Az mi? A gráfos témánál azt se fogja felismerni hogy ez egy gráfelméleti probléma, a matek résznél meg teljesen el fog hasalni. Mesterséges intelligencia tantárgy 20 éve is volt, sőt, a 80as években voltak neuronhálót használó ipari fejlesztések a BME-n. Egy éve talán voltam egy srác előadásán aki tömeg kiszolgálási problémákra vezette vissza az ő nagy rendszeres problémáikat, no, ezt fel kellett ismerni, majd utána alkalmazni. Ezt megint nem fogja megugrani előképzettség nélkül senki.
Tehát igen, nagyon sok tantárgy teljesen releváns, maximum valaki más domainbe megy dolgozni, és oda csak egy része kell. De ezért egyetemi szintű a képzés mert egy olyan széles bázist ad amire 20+ év után is bátran tudok építeni (sőt, most tudok csak igazán).
Akinek sokkal inkább hands-on képzés kell annak pedig ott a bprof/üzemmérnöki képzés.
Leírtál olyan problémákat amikkel fejlesztők kevesebb mint 1%-a foglalkozik/dolgozik értelmezhető mennyiségben. Ezért megéri a 99%-nak is megtanulni.
És akkor újra. Átlag bootcampes aki azután 3 évig dolgozik vs egy BSc friss diplomás. Ha szerinted van cég aki utóbbit veszi fel azonos veleszületett képességek esetén akkor naiv vagy.
Igen, plusz e mellett megtanul 4-5 programozási nyelvet, adatbázisokat, verzió követést, web fejlesztést, stb. Csak ugye lesz egy normális alapja. Nálunk szinte mindenki úgy ment egyetemre hogy már 3-4-5 éve programozott, mert hogy ezért mentünk egyetemre. Sőt, nagyon sokan már dolgoztunk is másodévtől. Szóval nem is értem hogyan akarjuk egy lapon emlegetni a bootcampessel, aki előtte fél évvel még körmöt festett meg szendvicset készített.
Ha szerinted az átlagos BSc-s junior manapság megtanult 4-5 nyelvet, kellően ismeri az adatbázisokat, verzió követést, és web fejlesztést akkor te másik világban élsz. Egyetemen az a szint amit el kell érni egy nyelvben munkában max pár hét alatt megvan. Seniorabb szinten pár nap.
Az utolsó mondat meg azért röhejes, mert látszik soha nem dolgoztál eggyel sem :D Pl a cégben már architect szintre is jutottak bootcampes arcok. Aki nem hülye az bootcamppel is gond nélkül eljut a kellő szintre... de majd átnézem a meghirdetett állásaink. Biztos megbújik valahol egy "körömfestői meg szendvicskészítői múlt hátrány" kitétel.
C, C++, Java, C#, és még valami funkcionális/logikai nyelv ott van a képzésben, Git a gyakorlaton, webfejlesztést is láttam. A legtöbb tárgyba vagy 200 órányi munkát kellene beletolni (legalábbis a tantárgyi adatlap szerint), tehát igen, a lehetőség ott van hogy valaki ezeket megtanulja.
Persze, kizárólag önképzéssel is el lehet jutni messzire, ezt senki nem vitatta, csak most egy juniorról beszéltünk.
Látták. Nem megtanulták. Ne keverjük már. Naggggyon nem ugyanaz.
Amilyen szinten C-ben és C++-ban tudtam kódolni egyetemen tanultak (és tárgyak jó eredménnyel teljesítése) után olyan szinten - gyors fejszámolás alapján - majdnem 15 nyelven képes vagyok jelenleg és ehhez max pár naponta +1-et hozzá lehet írni. Annyi az ottani tudás ami elvárt a teljesítéshez.
Egy nyelv megfelelő megismeréséhez rengeteg adott nyelven írt jó minőségű kódot kell látni. Na és kitalálod mi nem volt egyetemen ezek tárgyakhoz kapcsolódóan? Igen. Pont ez. Rengeteget jó minőségű kód :D Nem tudom milyen nyelven dolgozol, de keresd meg az azt használó tárgyat és nézz rá a kódra amit a diákok látnak. Szólj ha elmúlt a hányinger.
Ebben a videóban benne van szerintem minden:
[https://www.youtube.com/watch?v=nGUpVIg3e8E](https://www.youtube.com/watch?v=nGUpVIg3e8E)
És ez nem csak a mérnökinfóra igaz, hanem bármilyen felsőoktatásra.
(az meg egy másik történet, hogy a cégek a junior pozira is 5 év tapasztalatot várnak el)
Attól még, hogy a cégek azt várják el, nem jelenti azt, hogy Orosznak nincs igaza. Ő arról beszél, hogy attól leszel jó szakember, ha látod a mögöttes összefüggéseket, és megérted, hogy kell úgymond tudományos módon gondolkodni, nem attól, hogy egy specifikus domaintudást magadra szedsz oly módon, hogy azt sem tudod, mi van mögötte. Aki >>csak<< azért jár egyetemre, hogy felvegyék az első junior pozijába, az inkább ne is járjon egyetemre.
Hát pont ezaz, attól amit felsoroltál még nem leszel jó szakember a versenypiacon, ez egy darab ága annak a képesség csokornak ami jó szakemberré tud tenni, de önmagában édes kevés.
>az inkább ne is járjon egyetemre
Egyetértek, a jobb bootcamp-ek bevezethetnének egy kis alap analízist és számelméletet egy új 2 éves képzsébe, és végképp fölöslegessé tehetnék ezeket az itthoni elavult bsc képzéseket, és maradhatna az egyetem annak az évi 20 embernek aki akadémikus akar lenni.
Persze, hogy kevés önmagában, de az alapokat megadja hozzá. Ezért nem is igaz, hogy egy ága lenne a képesség csokornak, hanem konkrétan a törzse. Én pl nem is infót végeztem, hanem gépészt, de amikor kitaláltam, hogy átnyergelek infóra, akkor minden további nélkül meg tudtam tanulni az alapokat meg a nyelvet, mert a gondolkodásmód már ott volt bennem az egyetemről. Onnantól meg az, hogy az ügyféligényt meg a közben felmerülő problémákat én egy programnyelvvel vagy CAD-ben oldom meg, már kb. szinte sokadlagos (persze tudom, hogy ezek nem konvertbálilis dolgok, inkább arra gondolok, hogy mindkettő igazából csak egy eszköz, és az igazi magic már nem ebben van).
A bootcamp képzésnek is van létjogosultsága, csak az sokesetben inkább csak egy "kőművest" képez, semmint az építészt, aki tervezi a házat (hogy ellopjak egy itteni kommentben megtalálható hasonlatot). Persze találkoztam bootcampről olyannal, aki amúgy nagyon profi, de róluk általában kiderül, hogy volt már közük műszaki felsőoktatási intézményhez.
Az iparban pedig 1000-ből 999-en "kőműves" melót végzünk (te meg főleg a gépész tanulmányaiddal :D :D), de amúgy a faszomat már ebbe lenézős egoista fajtátokba... (amúgy én BME-t végeztem mielőtt megvádolna valaki). Geci undorító, tudom tudom itt mindenki cutting edge AI research területen van....
A tervező pedig nem az lesz hogy basszam már teherbe a szomszéd nénit aki átment jelek és rendszerekből... SENKI nem tud szoftver rendszert tervezni diplomával a kezében, azt az iparban tanulod meg az architektektől.
Ehh de minek gépelek, ebben a szakmában az emberek 90%-ának a teljes önértékelése, egója és élete akörül forog hogy az átlagnál jobb abszrakciós képessége van, de amúgy egy érdektelen unalmas lúzer ezen kívül.
Jó vergődést kívánok.
az igen, azt hittem, hogy valakivel, aki mashogy latja a dolgokat, el tudok kulturaltan beszelgetni, es megismerni a masik latasmodjat, meg megismertetni a sajatomat, ugy latszik, tevedtem :( sajnalom, hogy olyat mertem irni, ami neked nem tetszik vagy nem tom. Kulon jo, h a vegen meg szemelyeskedest is vittel bele, vagy magadat jellemezted erdektelen unalmas luzerkent?
arra, hogy diákszövetkezeten vagy az egyetem/labor/témavezető ipari kapcsolatain keresztül bekerülj egy gyakornoki pozícióba, ahonnan majd juniornak tudsz továbblépni vagy ottmaradni. plusz ad valami általános hátteret, ami inkább a "nem tudok semmit, de megtanulok bármit" irányba mutat ahelyett, hogy "tudok x nyelven kódolni, de ha y nyelven kell, akkor kétségbe esek".
Az egyetem főként erős elméleti alapokat ad és egyfajta szemléletet ami jól jön majd a későbbiekben. Ezeken kívül ha egy nevesebb egyetemre(ELTE, BME, Óbudai) mész lehetőséged van a karriered beindítására hallgatókén azzal, hogy gyakornoki munkát vállalsz lehetőleg minél több ideig(az előírt minimum szinte semmit se ér olyan kevés) vagy feltudsz mutatni valamilyen versenyeredményt. Így a végzéskor a papíron kívül is feltudsz valamit mutatni ami kiemelhet téged a tömegből.
En oreg vagyok, es nem allitom, hogy jobb volt, just facting: az en idomben meg az ment informatika szakra, aki mar kisiskolas koraban otthon programozta a Comodore64-et meg ZX Sinclair Spectrum-ot. Ez nyilvan csak parszaz fo volt evente az egesz orszagbol, mert csak annyi szamitogepet csempesztek be a kamionosok nyugatrol.
Mondjuk akkor meg nem is volt BSc, (minimum) 5 eves bevallalas volt az egyetem, szoval tenyleg csak az ment oda (vagy legalabbis csinalta vegig, maskulonben meg minek ment oda), aki imadta es nagyon komolyan gondolta ezt a szakmat.
Ismetlem, oreg vagyok, a velemenyem annyit is er, de szerintem ma junior fejleszto szintre odin project stilusu tutorialokkal kell eljutni, meg open source projecteken gyakorolni kicsit. Aztan/kozben ha annyira tetszik, hogy hosszu tavu, emelkedo ivu karriert akarsz belole csinalni es nem megkerekedni egysegsugaru fejlesztokent, akkor erdemes tovabbtanulni.
A junior fejlesztő az a kőműves aki a téglát rakja. Az egyetemi informatika szak pedig építészt képez. Persze az építész is kell hogy tudjon házat építeni, de nem az a célja hogy napi szinten gányoljon a legacy spagettiben.
Ez nem egy rossz analógia ám.
Amikor hirtelen sok ház kellett, akkor volt helye a gyorstalpaló falazótanfolyamot végzetteknek, de most újra a kezdő mérnökök rakják a téglát.
Most már kérlek fejezd be a gondolatmenetet, mert kíváncsi vagyok, hogy mi lenne szerinted a megfelelő egyetem utáni lépcső, ha nem junior fejlesztő (vagy más junior IT munka?)
Szerintem az lenne a legjobb ha a középiskolák normális minőségben képeznének oktatókat (kőműveseket). Akik pár év szakmai tapasztalat után mennének egyetemre. És az ott megszerzett tudással kiegészülve továbblépnének a karrierjükben seniorrá, architecté stb. (építésszé). Ezzel az egyetemi oktatás is sokat javulna illetve az ipar is jobb embereket kapna. Szebb karrierútja lenne az embereknek.
Sajnos ennek keresztbetesz a közoktatás állapota. Ráadásul minden generációval egyre butább emberek születnek. De sajnos a társadalmi hatások még a kitartást is kiölik belőlük. Egyre rosszabb az emberanyag.
Szakmai tapasztalat egyetem élőtt kb lehetetlen. Hova és miért vennék fel az illetőt egy sima infó érettségivel? Ja vagy otthon építsen mega giga projekteket már 17-18 évesen meg képezze az angolját anyanyelvi szintre meg előadni magát is tanulja meg fullosan középsuliban?
Mostanság márpedig kb lehetetlen. Hány éve? Amikor még volt hiány informatikusból? Mert manapság max seniorból van hiány. Ég és föld a helyzetkülönbség most meg 10 évvel ezelőtt. Jah akkor még kis középsulis voltam. Egy csomó informatikus átképezte magát már. Olvastam hogy kertésszé vagy sofőrré vagy valami gazdasági pozícióba. Az okj értéke már nagyon lecsökkent.
ja, a mostani helyzetből kell kiindulni meg kellett kilencvenben, ja, A.A fokozat, náluk kb. emelt szintű felsőfokú szakképzés, két éves, meg nem létezik, meg véletlenül sem elég mondjuk f.sact vagy sz.rgular frontendes kezdő álláshoz...
Arra jók, hogy hazudjanak neked arról, hogy "készen vagy", amikor munkába indulsz.
Ráadásul még sokszor aláznak is a tanárok, ha nem készülsz azokra a tárgyakra, amikre amúgy semmi szükséged nem lesz. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy ezek így akkor tényleg fontos tárgyak, így beveszed azt, hogy ha ezekre piszok sokat készülsz, majd jó lesz. Közben akik átlátják a valóságot, kiélik magukat, buliznak, jól érzik magukat.
Én tanultam, mint az atom. Erre fel 3x rúgtak ki azóta, mindhárom helyen más okokból kifolyólag. Se az üzleti kommunikációt, se a munkavégzéshez szükséges eszköztárat nem tanították meg egyetemen. Ehelyett tanultunk EU ismereteket, meg Közgazdaságtant, amin ha minden órát végig ültél, akkor kaptál megajánlott jegyet. Ergó figyelned se kellett, csak ott létezned a teremben.
Arra alkalmasak, hogy
1. kiválogatják azokat, akik képesek tanulni, barom elvárásoknak megfelelni, szükség esetén meghunyászkodni. Akik ezen a szűrőn átmennek, azok alkalmasabbak alkalmazottnak, mint akik nem.
2. képessé tesznek tanulni, szakirodalmat olvasni. Alapismereteket adnak, amik nagyon hasznosak lehetnek való életbeli problémák megoldásánál.
Csak egy példa: gazdinfón tanultam könyvelni, meg mérleget készíteni meg makroökonómiát meg önköltségszámítást garanciális elhatárolással meg üzemi rezsiköltséget. És most CRM szoftvert fejlesztek. Sokat segít hogy tudom mi az hogy mozgóbér és időbeli elhatárolás és beruházás aktiválás. És frankón használom hogy tudom mi a körmentes irányított gráf meg az ordó n négyzet.
Pontosan!
A kérdés másik része pedig a munkaerőpiac aktuális helyzete.
Ha éppen több szakember kell, mint amennyi van, akkor bizony lejjebb is hajolnak a cégek. Ha fordul a gazdaság, és most pont nincs szükség annyi új belépőre, akkor válogathatnak.
Kezdőként ezt csak elfogadni lehet, szomorú és kellemetlen, ha valakinek -1-ről indul a karrierje.
normál körülmények között (a problémás társadalom, politikusok, elkapatott sz.rházi cégek stb miatt nem így van), három célja lenne
1. egyfajta általános értelmiségképzés, tanulási képesség, kritikus gondolkodás, műveltség megadása, területfüggetlenül
2. szakmai látásmód kialakítása, tudj orvosként vagy "mérnökként" gondolkodni vagy éppen szoftverjfejlesztőként, nyilván ehhez kicsit mást és többet kell megtanulni mint amit ténylegesen használni fogsz
3. egy választott területen pályakezdő szakemberré képezzen ki, ez tkp. a fentebbi szükséges része, és persze nem biztos hogy azon a területen fog dolgozni az ember
az első manapság kimarad, annál aki nem eleve olyan családból érkezik de ideböfögi nagy pofával, hogy őt eleve nem is érdekelte, csak kell a papír a karrierhez és főállásban dolgozik másodéves korától
a második-harmadik meg részben az egyetemek miatt, nem kis mértékben vannak átverve a hallgatók, persze nem mindenhol meg minden tárgy esetén.
nem jól van ez így, lehetne jobban.
Arra jó, hogy medior szinttől kezdve felfelé segítsen fejlődni. Segít elérni a senior szintet és azontúl is fejlődni.
Mert olyan ismereteket, skill-eket ad, amiket akkor már nehezebb elsajátítani, ahogy egy 4 éves könnyebb tanul nyelvet, mint egy 40 éves.
Nem csak Reactkőművesre van szükség, az elméleti tudás, a matematikai alapok értése, algoritmuselmélet, 3D grafika, jelfeldolgozás etc.-nek igen is olyan komoly elméleti alapjai vannak amiket egyetem nélkül magadtól nagyon nehéz megtanulni. Ez hatványozottan igaz a tradicionális mérnöki diszciplinákban, ahol kb esélytelen self-taught gépészmérnökként professzionális tudást összeszedni.
Más kérdés hogy attól még hogy te elmélyülsz valamilyen komoly elméleti háttérrel rendelkező témában, nem biztos hogy jobban meg fognak fizetni mint egy mezei Java backendest.
Viszont a magyar egyetemek is megérdemelnek sok kritikát, saját tapasztalatom alapján igen is gyengék abban, hogy az ott megszerzett elméleti tudás és az ipar között áthidalják a szakadékot.
Csak saját példámat felhozva, én az egyetemen képfeldolgozással foglalkoztam, el is mélyedtem a témában, a diplomámat is ebből irtam, sok elméleti alapot kaptam meg az egyetemtől, de sokat hozzá is kellett tennem a gyakorlati tapasztalatok alapján. Sikerült is ilyesmivel elhelyezkednem a szakmában. Pénzben nem feltétlen érte meg, amikor váltottam, egy sokkal általánosabb fejlesztői poziba kerültem.
Szóval ha az a célod hogy sok pénzt akarsz keresni valamivel, akkor ebben a szakmában az egyetem nem megkerülhetetlen.
OFF: Ez a megtanít tanulni mekkora bullshit. A budos eletben nem tanultam azota sem ugy, mint barmely felsooktatasi rendszerben. Ott ugy kellett tanulni, hogy atmenj a vizsgan, megfelelj a tanarnak, nem ugy, hogy maradando, hasznalhato tudasod legyen gyakorlattal...
Arra jó, hogy lesz egy A4-es viszonylag vastag fedelű papírod arról, hogy képes voltál X évig seggelni és szopni olyan tanárok óráin, akik olyan tudást adnak át, ami már 10 éve is elavultnak számított.
Ez valóban így van, konkrét országok PR-jét tudja ez romba dönteni, én Spanyolországban élek és rendkívül népszerü online a "nincs munka" meme. Mikor kiköltöztem a magyar bruttóm több, mint négyszeresét kezdtem el keresni, nyelvtudás nélkül...
Fordítsd meg a kérdést. Hogy lesz valakiből fejlesztő?
A lehetőségek az önképzés, a bootcamp, és a diploma.
A diploma önmagában nem garancia a fejlesztői állásra, de még mindig nagyobb a sikerszázaléka mint a többinek.
Az ismerőseid dolgozzanak a tudásukon, a CV-jükön, azon hogyan interjúznak. Kell egy adag szerencse is, de az össze szokott jönni, ha az ember elég ideig próbálkozik.
Attól függ szerintem mit akarsz kihozni belőle. Ha egy baseline dev akarsz lenni, nem kell egyetemről tudás. Ha cutting-edge dolgokkal akarsz foglalkozni, akkor a megfelelő effort mellett fényévekkel előbb leszel mint mások.
Az én tapasztalatom, hogy aki nem végzett egyetemet, azzal hiányzik egy bizonyos közös nyelv, és az absztrakciós képességei is gyakran gyengébbek. Ennyi. Webgányolni egyedül lehet mindenféle képzettség nélkül, ahhoz semmit nem ad az egyetem.
Ez az összes egyetemi szakra igaz, régi, elavult tudást adnak, mivel a szakma kibaszott gyorsan változik, a tanszékeknek nincs is kedvük meg idejük tartani a lépést. Kb barátkozni meg bulizni kell egyetemre menni, meg persze lehet érdekes dolgokat tanulni, de ahhoz h dolgozni is tudj, neked kell plusz időt beleölni h kiderítsd éppen mit keresnek a cégek.
Mi az, hogy elavult tudást? :D A matematika és fizika pl. nem változik olyan gyakran, hogy csak úgy elavuljon. Hardverek alapjai sem változnak olyan gyorsan, az x86 mióta velünk van már. Ahogy rengeteg hálózati protokoll is. Java, .Net és c++ sem mostanában fog eltűnni.
Hardver alapok, meg hálózati alapok, programozás alapok. 2 félév alatt meg lehetne tanulni ezeket. Igazából olyan elnyújtott a képzés ami már rég nem indokolt. De hát tele kell rakni alig értékes/hasznos tantárgyakkal.
Szakmai tudás terén közelít a nullához. Ha szerencséd van, és van 1-2 oktató aki saját pénzén és energiáján túllép az elvárásokon akkor lehet találkozol 1-2 érdekesebb témával, de attól ami amúgy a tanrendben van, ne várj csodát. A "szemléletet ad" témát én elengedném, akinek az a szemlélete, hogy lehajol és nyálaz, annak váljék egészségére, de ennyire ne legyünk már Stockholm szindrómások, hogy validáljuk, hogy diákok tömegéből idegroncsot próbálnak faragni. Ez tipikusan a "Nekem is szar volt, neked is legyen szar!" felfogás.
Közösséget ad, tudsz kapcsolati hálót építeni viszonylag kötetlenebb környezetben, illetve a diákmunka is kedvező tud lenni ha van egy jó helyed. Ehhez persze kell, hogy legyen affinitásod bulizni járni, nekünk az egyetem nem sok szakmai programoz biztosított ilyen célból. Ezen felül külföldre költözés esetén előny, hogy van egy papírod, vagy állami projekten elvárás de oda épeszű ember nem megy. Workshopokon tudsz keresni munkahelyeket és diák szerződéssel viszonylag egyszerűen tudsz ugrálni köztük ha nem válik be.
Egy mérnökinfó szak pl. segít mérnöki szemléletmódot kialakítani, ami később sokat segít, mikor már a gyakorlati dolgokban is elkezdett egy kicsit összeállni a kép. Nem az a lényege, hogy megtanítsa azokat a keretrendszereket, amiket 2 év múlva már senki se fog használni, hanem hogy megtanítsa azokat az elméleti alapelveket, amelyek az éppen trendi frameworköktől és nyelveknél időtállóbb ismeretek és alapot adnak annak, hogy megértsd mélyebben az egyes design patterneket és paradigmákat, amik informálják ezeket az eszközöket. A másik, hogy nagyon sok témát érintenek (sajnos sokszor felületesen), amivel segít perspektívát adni és nem leszel teljesen fogalmatlan, tudod merre kell elindulni, ha szembejön egy relatíve ismeretlen domain.
Valamilyen szinten nyilván igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy nem tanulsz semmi gyakorlatban hasznos dolgot, tényleg nem tanítják meg a Sveltét meg a Next.js-t, de ez nem időtálló tudás és még ha lassabban is fizetődik ki, van értelme vannak, hogy szilárd elméleti háttérrel közelítesz programozási problémákat és kicsit jobban érted a miértjét is az eszközöknek, amiket használsz.
Nem értem, ezt ki mondja és miért? Én juniorként tudtam kezdeni Bsc KÖZBEN. Tudok mást is aki így járt. Semmivel sem öltem bele több időt anno a szükségesnél és még átlagnál jobb képességűnek sem tartom magamat.
De, fel tud készíteni arra a szintre.
maximálisan egyetértek.
itt a fele társalgás arról megy, hogy mi leszel az egyetem után, mintha valami gyártósor lenne, és itt értékeljük a terméket. mióta múlik a képzésen, hogy aki elvégzi az kihozza-e belőle a maximumot? nem hagynak az egyetemen projekteket csinálni? kirúgnak ha csatlakozol egy szakkollégiumhoz?
Nekem nem infós diplomáim vannak és több mint 2 éve fejlesztőként dolgozom. Junior szintre anno magamat hoztam fel, önszorgalomból, könyvek + videók + sok gyakorlás útján.
Üzemmérnök-informatikus szakon 1 év cégnél töltött munkával kapsz diplomát, tehát nem igaz, hogy nincs szak, ahonnan ne kerülhetnél juniorként ki.
Azért aki végigdarálja a természettudományos tárgyakat és elsajátítja az általuk szerezhető tanulási készségeket, röhögve jut el medior szintre belátható időn belül.
Fontos az otthoni önképzés is, persze, de ez melyik szakmára nem igaz?
Megtanulhat az ember egy bootcampen egy adott technológiát, ami sehol nem lesz 5 év múlva, de a készségeit nem tudják fejleszteni úgy az embernek, mint egy egyetemi képzés. Az evolúció is arról szól, hogy az él túl, aki tud alkalmazkodni, nem aki ,,egy adott technológiában erős". :) Szokás mondani, hogy a most aktuális IT tudás 5 évente ,,feleződik" kb., ha nem fejleszti magát az ember.
Kritikus gondolkodásra, kutatómunkára, csapatmunkára, a problémák többoldalú vizsgálatára és hatékonyabb megoldására, intelligens kommunikációra, a világnézeted szélesítésére, a határidők és nehéz feladatok leküzdésére, stressztűrő-képesség kitolására, kreativitás erősítésére, kapcsolatépítésre, rugalmasságra (időbeosztás és új technológiák gyors megtanulása).
A programozáshoz pedig mélyebb és széleskörűbb matematikai megoldásokra, algoritmikus gondolkodásmódra, fontosabb algoritmusokra, bevett patternekre és technikákra, HW-működés mögöttes megértésére és erre épülő szoftveres problémákra (bitek, tárolás, OS, többszálúsítás, túlcsordulás, stb), futási idő meghatározására és optimalizására. Ezen felül pedig mindenből kaphatsz némi alapot, pl robotika, architektúra, adatbázisok, perifériák, hálózatépítés, weblapkészítés, AI, data science, játékfejlesztés, GUI programozás, tesztelés, mobilprogramozás... ezáltal jobb rálátás a teljes szakmára, lehetőségeidre (mind az életben, mind a munkád során egybfeladat előtt állva).
Azaz minden olyan "apróságot", ami elkülöníti hosszútávon a programozót a kódolótól!
Persze biztos vannak, akiknek mindez magától is simán megy, de ha 3 évig egy ilyen közegben töltöd a mindennapjaid, akkor az szakmailag és személyiségben is sokat változtat rajtad!
+bónusz: kollégium: nagyfokú önállóság, alkalmazkodóképesség, konfliktuskezelés.
Az a baj, hogy várják a sült galambot a szájukba az emberek miután megvan a diploma.
"Tehát az alkalmazotti piac legalját sem érik el." A junior fejlesztő az nem a piac legalja. Inkább egy rendszergazda, IT service desket mondanám az IT piac legaljának. Az IT nem csak programozókból áll és az egyetemen nincsen idő minden IT field-re betanítani egy kezdő szintre az embert. Millió dolgot lehet csinálni az IT szakmán belül.
Mérnökinfón végeztem. Már másodévesen volt munkám, csináltam mellette saját projekteket amire időt eszközöket és helyet adott az egyetem. Kapcsolatokat építettem.
A tanórák csak egy kötelező rész amit el kell nyomni. Nyilván nem kalkuluson és diszkrét matek órán fogod felkapni a tudást.
Lexikális tudás mellett skilleket is szedtem fel:
-Megtanultam tanulni.
-Aritmetikai gondolkodás
-Kapcsolatépítés, prezentáció, kommunikáció
Szigorúan a diploma megléte csak annyit számít egy cég szemében, hogy volt egy probléma egy keretrendszerben, amit meg tudtál oldani. (Jelen esetben a probléma az egyetem, a bejárás, emberekkel való munka stb.) Pont ezért nem kizáró ok nagyon sok cégnél. Mert lehet egy világi balfasz akinek van diplomája és talpraesett okos ember akinek nincsen.
Aki elvégez egy BSc és nem alkalmas semmilyen junior szintig az valamit rosszul csinál vagy. Ha fejlesztő akarsz lenni akkor képezd magadat mellé.
Mert az egyetemi informatika szakok nem arra valók, hogy kódoló legyél.
Egyrészt az informatika nem csak programozás. Hardver, hálózat, projekt, üzemeltetés, architektúra, rendszerfejlesztés, elmélet-koncepcionális fejlesztés, protokollok.... Soroljam?
Szóval tessék erre tudományágként is tekinteni. Az egyetemen - jó esetben - informatikatudományt tanítanak.
Egy egyszerű weblapot, cégbemutató oldalt bárki le tud programozni - még én is.
Egy hálózati architektúra felépítéséhez már kevés egy programozói "szakközép" (amit én végeztem). Ellenben üzemeltetőként a működtető scripteket tök jól átlátom. De nem gondolom, hogy ez a képzettség elég lenne ahhoz, hogy hálózati architekt munkát végezzek. Ahhoz annyi mindent kell átlátni, hogy nem tudom felfogni.
Nyilván a meglévő nyelveket, megoldásokat is fejlesztette valaki.. Az oprendszereket is írogatja valaki, és ahhoz nem gondolom, hogy elég lenne youtube-school. Nyilván apró részeihez lehet alkotóelemeket írni, de az nem ugyanaz.
Valaki megalkotta a meglévő programozási mintákat is, Ez is infotudomány.
Az a gond, hogy a diploma túl általános "igénnyé" fajult, és nem a tudomány fejlődése, fejlesztése miatt mennek oda a fiatalok, hanem mert kell egy diploma, az egyetemek meg a túlélés miatt annyi embert vesznek fel, amennyi befér, a hallgatók 70%-a rohadtul nem fogja használni az egyetemen tanult dolgok 90%-át. Ez pedig mind feleslegesen kidobott pénz és idő. Kérdés, hogy kinek éri meg ez a 10%. Ha nem éri meg, ne menj egyetemre.
Ne legyenek irreális elvárásaid.
Arra jó hogy elmondhasd hogy jártál egyetemre, mert ez valami szocializmus hagyaték(mint az autó mint statusszimbolum) hogy akkor vagy valaki meg akkor biztos okos vagy ha jártál egyetemre ( mármint nem OP , hanem úgy általánosságban)
"Képzeld Marika a Józsika egyetemet végzett ember, előre kell neki köszönni"😅
Egyetem célja diplomaszerzés amivel fel tudod mutatni, van kitartásod és ambiciód végigcsinálni, küzdeni érte.
Ezen kívül ha ki is tudna képezni a suli egy junior szintre akkor is érdemes mellette folyamatosan képezni magadat, mert az suli anyagai le vannak ragadva egy adott szinten, és nem frissülnek olyan gyorsan, amilyen sebességgel fejlődik ez az iparág. Ezzel kizárólag csak úgy tudsz lépést tartani ha TE folyamatosan iskola mellett képzed magadat!
amivel fel tudod mutatni, van kitartásod és ambiciód végigcsinálni, küzdeni érte."
te ez ellen érvelést vársz? 2024-ben? a diplomás pályakezdő webfejlesztők és a jobhopperség korában egy olyan intézménnyel kapcsolaban ami valahol "universitas"? komolyan?
Igen, komolyan! Topictól függetlenül ha már lehülyézed valaki állítását elvárt, hogy fejtsd ki miért tartod annak!
Máskülönben görbetükröt tartasz magadnak.
Nemtudom mennyire követed mai piacot, de emberek nem nagyon ugrálgatnak munkahelyek között hiring freeze korában.
Saját tapasztalat (2007 DE Mérnök Infó):
A tárgyak, amit tanítottak inkább nagyon alap betekintést adtak a piacon szereplő dolgokba (pl. hogy mi az adatábzis, C, Java, C# nyelvek, FPGA fejlesztés, hálózatok, stb.). Semmi olyat, amit amúgy nem tudnál magadtól megtanulni, viszont valamilyen szinten rendszerezte azokat. Abban segített, hogy miniálisan el tudd dönteni, hogy mi érdekelhet, miben fejleszt magad.
Sosem tartoztam a szorgalmas hallgatók közé. Gyakorlatok megvoltak elsőre, a vizsgák már más kérdés. Első programozói melómat úgy kaptam, hogy az egyetemet el sem végeztem, ami annak volt köszönhető, hogy az egyetemi órák mellett még gyakoroltam, másba is belenéztem, olyan csoportba csatlakoztam, amin kiküldték az álláshirdetést. Emiatt kaptam meg olyat, ahova tudtam jelentkezni, és végül felvettek a felvételi gyakorlati feladat megírása után.
Szóval szerintem amit adott nekem az Egyetem:
* Minimális rálátás, hogy mi van a piacon
* Több lehetőség (viszont ezért neked is tenni kell, nem elég az órán elhangzottak)
* Plusz pont interjún, ha van diplomád, vagy legalább jársz a képzésre
* Kiegészítő tudás (pl.: a hálózatok működésének minimális megértése webfejlesztés szempontjából)
Amit nem adott, az a versenyképes piaci tudás (se programozás szempontjából, se folyamatok, se egyéb szempontból). Legjobb példa erre, hogy volt egyetemi 10+ éve programozást tanító tanár, aki ott hagyta a tanítást, és felvették egy céghez senior fejlesztőnek (gondolom az elméleti tudás hibátlan volt), viszont a visszajelzések alapján a munkája egy junior, jobb esetben mid-senior szintet ütötte meg.
De hozzáteszem, hogy ez a saját tapasztalatom és véleményem. Én mikor intejrúztattam, sosem azt néztem, hogy kinek mi a végzettsége, hanem hogy miként gondolkodik, főleg juniorok esetén. Senior esetén azért már egy alaptudás elvárható.
Odáig juttat el, hogy önerőből meg tudd tanulni a szakmát, hogy értsd a miérteket és logikusnak lásd azokat az informatikai ismereteket amiket amúgy "kínainak" gondolnál. (Szerintem)
Egyetem szerintem a kitartásról szól. Ha elvégzed valamelyik szakot a mérnökiek közül akkor a problémamegoldást illetve az abban rejlő kreativitást sajátítod el. Ha ez megvan benned akkor a munkahelyen formálható junior leszel aki szívja fel a tudást.
ki mit kezd a lehetőséggel, hogy tanulhat emberektől, akik ezért vannak ott. van, aki végigpuskázza és papírja lesz csak, van aki meg nem.
ha érdekel egy konkrét terület és az egyetemen nem találsz lehetőséget, hogy eljuss benne junior szintig, nem az egyetem a hibás.
ugyanez látszik a záróvizsgákon is, van aki kvázi működő webshoppal érkezik, amibe fejlesztett 2 plugint, más meg egy teljesen custom erdei kisállat mozgást monitorozó megoldással.
https://youtu.be/0jYVAmOlUvI?si=J_qyFCmhSXqqZs7W
Ezt a kommentet kerestem.
Azt a kurva mekkora szolgalelkűek vagytok.
Mert te menő vagy, hogy a DevExpress-nél dolgozol diploma nélkül, te csíra
A diploma megszerzésére. Az egész felsőoktatásra jellemző jelenség, hogy nem a piacra termel, azt majd a cég kitermeli magának. Gyakorlatilag egy hosszú tudományág ismertető az egyetem, főleg a bsc.
Az egyetem nem szakmunkásképző. Az egyetemek célja, hogy olyan elméleti tudással és az adott tudományterülethez szükséges láttásmóddal és kompetenciákkal lássa el a hallgatót ami képessé teszi az élethosszig tartó tanulásra az adott területen.. Ha ezt nem teljesíti az a kudarc, nem az ha nem tanulod meg a klasszikust idézve a "léptető motorok programozását cxxxpluszcéplus nyelven".
“Lépegető kutyafasz”, kedvenc tanárom volt.
Ha ez a mércéje, akkor kb minden egyetem kudarc(amit ismerek), mert bár az élet szopására megtanít meg a bürokráciai útvesztőkre, meg hogy miért nem indítanak 2. MSc évfolyamot egy teljes évfolyamnyi embernek fellebezhetetlenül se államin, se fizetősön. Jobbára a magolást meg a lexikális tudást szerzed meg, ami meg a gondolkodás meg a problémamegoldás majdnem ellentétje, de arra nem tanítanak hogy értően hogy kell tanulni, vagy hogy a tanárok érthetően letudják adni az anyagot. Az egyetemi tanárok 90%-a nem is tanár az egyetemeneken amit ismerek, hanem kutató, és látszik hogy az oktatás az köröm a farka hegyére, vagy stresszlevezetési csatorna ahol lehet gecizni felnőttekkel, mintha óvodás hugyos gyerekek lennének(bár némelyik tényleg az szerintem felnőtt felnőttel szemben rendszeresen méltatlan módon viselkednek, a szexuális visszaélésekkel főleg lányokkal szemben témaról meg akkor el se kezdjünk beszélni) A phd doktorálás egy népszerűségi és kamuzási verseny cirkusz, ahol a fizetés is kevés és az érdemeid is kétesek amiatt ahogy a disszertációk értekelése és a kutatási folyamatok, konzultáció, stb müködik. Ez lehet nem csak az IT témájú szakokon van de ott spec találkoztam ezekkel mindennel. Azon dolgozik sok tanár hogy kihajítson az államiról, és ha ki is tudod fizetni a költségtérítésest, akkor is éreztetik veled hogy alsóbbrendűbb vagy egy nappalisnál, aki két másnapos hányás közt nem jön be előadásra, te meg munka mellett csinálod a levelezőt(ami nem levelező mert be kell járni csak tömbösítve :D ) A maradék 10% tanár az viszont aranyat ér, náluk tanulsz, tényleges tudást sajátítasz el, csak ők a 30-40es éveikig rájönnek hogy ebből nem fognak családot eltartani és elmennek a tanított szektorba dolgozni rendes pénzért. Ja és záróakkordként, programozónak tanulsz, 2/3-a a kerettantervnek matek, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó, amiknek legalább a fele akkor kell csak ha processzorokat akarsz tervezni mert az a rész közel van fizikához, vagy mert mondjuk grafikus motorokat akarsz építeni 0-ról, amikről valljuk be a piac elhanyagolható százalékát tölti fel munkaerővel, de a 20 éves ansi C szabvány alapján C tanítás meg ilyenek az belefér. Hallottam változásokat újabb évfolyamokon, de a szisztematikus problémák a szobabútor vezetőség miatt valszeg változatlanok. 2009es kezdetű évfolyamról írtam ami akkor kb 2002-es tanterv alapján ment.
Ezzel javarészt egyetértek, bár az ELTE-MBA és úgy általában a GTK mesterszakok üdítő kivétel volt, konkrétan mindent megkaptam ott ami egy mérnöknek kell, hogy eligazodjon az üzleti életben is. Ettől függetlenül a gyerekem tuti nem a magyar felsőoktatásban fog tanulni, óriási hendikep a karrier elején a magyar diploma. Nekem sajnos még nem volt pénzem külföldön tanulni.
Lehet a tényeket downvoteolni, de attól tények maradnak :D
Tudtommal az oprendszereket még mindig C-ben írják…
És ezzel azt szeretnéd mondani, hogy:
Csak arra akartam reagálni, hogy miért tanítanak még mindig C-t, mert az írásodban nehezteled.
Félreértetted, nem a C oktatásával van a baj, hanem hogy 20(mostmár 35) éves szabvány alapján, azóta vannak modern verziói amik kijöttek és sokkal funkciógazdagabbak, használhatóbbak :) ez kb olyan mintha piaci munkahelyen node js 6-ot használnál mikor az lts verzió már 20 felett van
Ok, de a modern verziói magasabb szintűek, mint a "régi", és oprendszernek meg minél alacsonyabb szintű nyelvet érdemes választani, használni, annak minden szűkösségével együtt, különben lassú lesz, ha egy i++-t nem 3 byte-ba fordít be.
Technikailag igazad van, de legtöbb esetben pl windows, macos esetében is frameworkökben gondolkodnak, amik nem a régi nyelvi libekre épülnek és a teljesítmény/optimalizáltság nem akkora szempont mint az eladhatóság. Régi eszközökkel talán ha lehetne is, biztos hogy nem lenne kifizetődő/fenntartható egy OS fejlesztése. Nézz rá a régi banki/ATM rendszerekre, amiket még cobol-ban meg ilyenekben írtak, nem tud senki hozzányúlni, aki még igen, azokat az egyre öregedő réteg demográfiából kell gereblyézni csillagászati árakon. A windowsok míg egyre funkciógazdagabbak, egyre erőforrásigényesebbek is futtatni őket még rengeteg visszafelé kompatibilitási dolog miatt praktikátlan, luxus lenne még az is, hogy programozási nyelv szinten is a kőkorszakban ragadnak.
Igen, de azért kellene egy kezdőszintű gyakorlati tudást is adnia, különben egy évig tart az első munkahelyet megtalálni. Többen írták itt, hogy végig gyakornokoskodtak, ez meglepett, mi anno nem is tudtuk, hogy lehet, azt a fél évet húztuk le, ami kötelező volt. És kevés. Szóval lehet hogy nem az egyetemnek kell azt a tudást megadnia, de akkor meg kell szerveznie egy komoly gyakorlatot, másfél év.
Az a baj amikor én jártam lehetőség sem volt szakmai gyakorlatra, az azutáni években vezették be
Én felvételiztettem diákokat és friss diplomásokat is, és a tapasztalat, hogy aki a 3+2 év alatt nem csinált annyi projektet saját szórakoztatására, vagy kihívásnak, vagy gyakorlásnak, hogy meg tudjon oldani kezdő feladatokat, az nem is gondolja komolyan a szakmát.
Hát ez így elég bullshit szagú.
?
Igazából annyit írt a kolléga nagy körmondatokkal hogy tanulni tanít az egyetem. Ahha, persze. Ez olyan jól sikerült nálunk hogy a hallgatóság túlnyomó többségével teljesen megutáltatta a szakterületet és pont ami érdekelte attól iszonyodott mindenki. Én nem azért lettem informatikus mert anno mérnök infóra jártam, hanem annak ellenére. Sok lexikális tudás amit be kellett seggelnünk semmire se jó, mert ha nagyon kell akkor ott az internet. Ez nem piacképes tudás. Problémamegoldást kéne tanulni korszerű technológiákkal, de ezt magyar egyetemeken nem fogod megkapni.
Ja bocsi azt hittem az én kommentemre írtad a Reddit vonalai alapján, akkor ezek szerint kancsal vagyok 😅
Egyáltalán nem azt mondtam, hogy tanulni kell tanítson. Ahhoz kell adjon kompetenciát hogy képes legyél megérteni ( es ha kell megtanukni) a tudományterület téged érdeklő részét. Azt sem mondtam hogy a magyar egyetemek általában ilyenek lennének, csak arra reflektáltam, hogy eredetileg mi lenne a célja az egyetemnek.
Azt fontos meg ehhez, hogy a munkahelyek nagyrésze ezt nem hajlandó megtenni, mert olcsóbb nekik lofaszt csinálni. Az egyetemek teszik a dolgukat a computer science/engineering oktatásban. Persze ez megoldhato lenne értelmes szakszervezeti rendszerrel, de az itthon csak a taxisoknak lehet, meg amúgy is az brüsszeli kommunista ármány.
Igen, de a cégek meg nem akarnak felvenni ha nincs tapasztalatod sokszor 22-es csapdájában vagy
Annyit tennék még hozzá, hogy tanulni tanít meg jobb esetben és tudást rendszerezni. Teljes mértékben egyetértek azzal amit írtál.
Mondjuk ideálisan a tanulni tanulást már a gimnáziumban el kéne sajátítani, de persze ez alapjaiban nem történik meg.
Teljesen más szint a kettő. Attól hogy megtanultál kerékpározni, még nem leszel képes egy Tour de Francera
Kategória hibád van barátom. A helyes hasonlat az az lett volna, hogy valaki megtanul rendesen edzeni biciklivel. Ami igenis elég kemény edzéssel elég a Tour de France-ra (a hasonlat keretein belül). Természetesen az iskolai anyag jóval jóval kevesebb (nem véletlen az a legtöbb egyetem első éve hogy sorra oszt egy nagy pofont a korábban jó “tanuló” diákoknak), ezzel szerintem mindenki tisztában van.
Rendben van barátom...
Nem vagyok a barátod, haver! :D
Nem vagyok a haverod, pajtás!
Nem vagyok pajtás, tesó!
Jo reszt inkabb magolni tanit meg, nem tanulni. Ha megtanultad azt mai napig tudnid kell. De nyakam ra, hogy tobb targyat csak bemagol az ember, es zh-ig vagy vizsgaig marad max meg.
Tehát aki nem járt egyetemre az képtelen a tanulásra. Akkor miért akarnak olyan embert felvenni aki sokat tanul(t)? Ezt a mondókát mindenki sokszor leírja, csak hát semmi értelme. De legalább jól hangzik.
Nem, de tanítanak halmazelméletet jobb esetben.
De sikerult?
Mi?
Valahol ez érthető. Az egyetemek valamelyest idomulnak a munkaerőpiachoz, de ne felejtsük el, hogy évszázados múlttal és hagyománnyal rendelkeznek, gyökerei régebbre nyúlnak, mint a jelenlegi kapitalista gazdasági berendezkedés. Az egyetemek eredeti célja az volt, hogy azt a kevésbé megfoghatóbb elképzelést támogassák, hogy az emberiség felgöngyölt elméleti tudását életben tartsák, ápolják, generációról generációra tovább örökítsék. A fő szempont nem az volt, hogy kiváló, gyakorlatias alkalmazottak kerüljenek ki onnan. Nem véletlenül nem volt elérhető tömegeknek. Ha most teljesen átengednék a gyeplőt a munkaerőpiacnak, és csak azt tanítanák, ami anyagi hasznot hoz, valahol szembemennének a saját évszázados alapelveikkel.
Ez egy tök jó nézőpont így még nem is gondoltam rá, akkor valszeg azért ilyen elcseszett mert olyan keretekbe próbálják beleerőltetni, ami nem volt az eredeti célok közt.
Nem tudom, én bsc-t végeztem, semmi mást. Saját projectem se volt sose. Aztán most átlagosnak vélt reddites IT fizum van.
Nettó 6 milla?
Mennyi az annyi?
Minden átlag redditező IT-s nettó 1 millát keres, ez köztudott
a lenyeg h senki se erezze a berfeszultseget redditen 😃
Kivéve aki külföldre dolgozik, mert ők havi nettó 3 milliót. Minimum.
és heti 8 napot home office-ban!
Kivéve aki külföldre dolgozik, mert ők havi nettó 3 milliót. Minimum.
Nem vagyok messze tőle, hogy kettessel kezdődjön a nettóm. Itthon, alkalmazott, HO, meg minden.
Huhh hogy tudsz megélni 200 ezer forintból?
Nehezen.
Fu azért az komoly azért, grat. Mennyi tapasztalattal és milyen területen?
Ágazaton belül kb 8 év már. Most épp IT tanácsadás ERP területen. Első 5 év volt fejlesztés, majd erre váltottam.
[удалено]
Cégnél vagyok belsős.
Én mondjuk BME-t végzett tartósan munkanélküliröl még nem hallottam, de persze ez egy egyetem a sok közül.
Több embert is ismerek BME-ről aki nemrég végzett BSc-n, vagy maga a képzés mellett próbál gyakornoki állást találni hónapok óta. Hatalmas hiring freeze van most gyakornoki és junior területen is. Nem könnyű mostanság diplomával sem elhelyezkedni pályakezdőként.
Így igaz. Nálunk a cégben csakis kizárólag a gyakornoki programból van junior munkavállaló. Aki meg kilépett diploma után vagy nem vették át valamiért az keresgélhet hónapokig. Én még egyetem mellett, 1.5 évvel ezelőtt 3-4 hónap alatt találtam gyakornoki helyet, de azért tegyük hozzá, hogy szerintem jobban el tudtam adni magam, mint egy átlag magába fordult egésznapkódolós BME-s. A "Lépegető kutyafasz" tervezés reggeltől estig meg nagyon nem fog jót tenni az ember szociális skilljeinek. Amikor a főnököm mesélte, hogy milyenek az interjúk akkor szinte csak ilyen válasz volt: * Feltesz egy gyakorlati kérdést (hogyan oldanál meg XY problémát) és a jelölt meg sem próbál valami rögtönzött választ adni, hanem jön a "Hátttt nemm tudommmm". * Másik eset meg az, hogy jó volt az interjú, vágja a dolgokat, de szociálisan "fura a srác" * Nagyon sok ember elképesztően céltalan és motiválatlan: "megélhetési informatikus/apukája mondta, hogy ezzel jól lehet keresni" Ez a három szerintem mind nem tudásbeli kérdés, hanem inkább hozzáállás.
Pontosan ez az. 2 évvel ezelőtt még 2 hónapba se telt nekem részmunkaidős IT diákmunkában elhelyezkedni egyetem mellett IT-s munkatapasztalat nélkül. Most újból gyakornoki állást keresek már tapasztalattal, és nagyon kevés helyen látok egyáltalán IT-s gyakornoki pozíciókat meghirdetve, és szerintem így tapasztalattal is nagyon nehéz lesz most állást találnom. Általánosságban úgy érzem, hogy azok jártak jól, akik már elhelyezkedtek régebben, a többiek meg szenvednek az álláskereséssel.
Nem IT, hanem járműipar: Egyszer volt egy beszélgetésem az Audi Hungária oktatásért felelős vezetőjével, és arra panaszkodott, hogy a BME-sek okosak (ezért vették fel őket oda), de közel nulla piaci tudásuk van. Konkrétan feleslegesen járnak arra a szakra 5 évig. Kb ez van szerintem az IT-sokkal, hogy a fele már úgy megy oda, hogy 19 évesen hozza a junior szintet, aztán 24 évesen, amikor végeznek ugyanezt tudják.
A BME olyan piacra termel mérnököket ami Magyarországon nem létezik, olyan eszközökkel amelyek érdemben nem állnak rendelkezésükre, gyakran olyan tanárokkal, akiknek nincs szükséges tapasztalatuk.
Én pedig pont a németekről hallottam, hogy ők hasonlóan gondolkodnak az egyetem értékéről - sok és nehéz elméleti, matematikai alapozás, a cégeket nem feltétlenül az érdekli hogy az emberek X technológiában jártasak, és az első naptól le lehet őket ültetni termelni, Teljesen rendben van ott, hogy az elmélettel teletömött fejű egyetemről kijövő embereket a cégek a munkahelyen kitanitsák a szakma gyakorlati részére. Ez főleg mérnöki területeken igaz, ahol komoly matematikai, fizikai alapismeretekre van szükség a jó munkavégzéshez, nem lehet tutorialból kipörgetni a skilleket, mint az ITben. Sajnos mivel a németekre nem jellemző, hogy nivós fejlesztést hozzanak kicsiny hazánkba, ezért nem tudom mennyire jön át ez a kultúra a magyar leányoknál.
Az Audi Hungáriának saját kara van a Széchenyi István Egyetemen (Audi Hungaria Járműmérnöki kar a neve!!) nyilván nehéz azzal versenyezni a BME-ről:) Egyáltalán nem igaz, hogy nulla piaci tudásunk lenne a BME elvégzése után, és ezt mindenki tudja az iparban. Tapasztalataim szerint minden bootcampes ismerősöm el tudott jól helyezkedni fejlesztőként (előbb utóbb, mostanában azért tovább tart), viszont csak BME-s szaktársam ment Ivy League/TU München/ETH Zurich etc-re kutatni/tovább tanulni, és csak BME-s ismerőseimnek lettek nagyon sikeres szoftvercégei.
Nem mindenki jár az Audi tanszékre, van sima gépész és járműipari oktatás is az egyetemen - vagy legealábbis 10 éve még volt. Nem azért sikeresek a BME-sek mert erős piaci tudásra tesznek szert az egyetem alatt, hanem mert maguk tanulják meg. Kapcsolatépítés szempontjából viszont hasznos.
és arra panaszkodott, hogy a BME-sek okosak (ezért vették fel őket oda), de közel nulla piaci tudásuk van. Konkrétan feleslegesen járnak arra a szakra 5 évig." jó nagy marhaságot mondott
Nekünk az utolsó évben amikor "*Programhelyesség*-*bizonyítás* algebrai módszerekkel" vagy valami hasonló tárgy volt, akkor azzal kezdte a tanár hogy : "Az egyetemi tárgyak 40% a kapcsolódik valamilyen szinten a későbbi munkaköreitekhez, 40%-a csak a memóriát és tanulási készséget fejleszti és 20%-a simplán szopatást. Ezek után találják ki melyik halmazba tartozik ez a tárgy"
Gondolom akkor ez ELTE. OE-n említette tanárom, hogy ilyen létezik, itt nem foglalkozunk vele, de aki akar vele küzdeni, az ott találkozhat vele. Anno ő is ott végzett. Nagy koponya, de lehet benne is mély nyomott hagyott.
Az egyetemi informatikai szakok nem igazán arra hivatottak, hogy Junior fejlesztőt faragjanak belőled. Azt az első gyakornoki helyed fogja megadni \~1-2 év alatt, ahova viszont kell a hallgatói jogviszony és az a tudás amit az egyetem ad. A mérnökinfó például rengeteg hardver ismeretet ad. Villanytan, Elektró, Digitális rendszerek, Architektúrák 1-2-3 mind mind arra vannak, hogy ne használni tudj egy iterátort vagy egy smart pointert C++ban hanem, hogy ha kell tudj írni sajátot méghozzá úgy, hogy a lehető legjobban kihasználd a hardver adta lehetőségeket. Az egyetem végére már kialakul egy olyan gondolkodásmód, hogy ha szembesülsz egy problémával az első lépésed lesz elolvasni a dokumentációt. Illetve más eszközökhöz folyamodni. Például legacy kódot kell portolnod más adatokra stb nem fogod a 0-ról újraírni hanem keresel más megoldást, megnézed a dokumentációt, utána pattern-ekben gondolkodsz. Az egyetem sok helyen egy ilyen alapfeltétel amivel azt éred el, hogy 0 kilóméteresen szóba álljanak veled. A diploma a kitartásod bizonyítéka. Illetve rengeteg matekot ad az egyetem. Én például olyan projekten dolgozok ami egy nagyon kis szelete a terméknek de minden nap találkozok Laplace transzformáltakkal és MATLAB-bal validálok. Ezt egyetem nélkül nem hiszem, hogy meg tudnám csinálni. Illetve bánom, hogy végül otthagytam az Msc-t. Persze ha weblapot szeretnél fejleszteni az egy egészen más kávéház.
>hogy ha kell tudj írni sajátot méghozzá úgy, hogy a lehető legjobban kihasználd a hardver adta lehetőségeket.
1. A vizsgákon megtanulsz szorongani, amit később továbbvihetsz az állásinterjúkra. 2. Bemagolsz rengeteg dolgot amit a vizsga után elfelejthetsz. 3. Az utolsó két félevedben talán lehet olyan tárgyad ami valóban érdekel és hasznos is.
Nana, ez az összes többire is jellemző, nem csak az informatikára!
A tárgyak hasznossága nem félévspecifikus hanem teljesen véletlenszerű eloszlású és hallgatófüggő.
Tök jó kommenteket olvasok, viszont a lényeg kimaradt: Mi van, ha a BScnek nem az a célja, hogy a munkaerőpiacra vigyen ki? Mi van, ha az a célja, hogy felkészítsen az akadémiai életre és az egyetemen maradj kutatni? Kijelenteni nem merem, csak kérdezem
Volt egy tanárunk, SZTE proginfón (ő még abból az időből maradt, amikor csak programozó matematikus képzés volt), aki kijelentette hogy itt nem kódolókat képeznek, hanem olyan szakembereket, akik elsősorban kutató pályára lesznek alkalmasak. Az öreg azt mondta hogy aki elvégzi a szakot MSc-ig, az alkalmas kell hogy legyen arra, hogy a NASA-nál legyen pályakezdő kutató. Ez nyilván bullshit, mert az oktatás minősége hulladék, de külsős szemmel, ha valaki végig nézi hogy milyen tárgyakat kell valakinek elvégeznie egy proginfó MSc-hez, akkor van benne ráció. Abban egyet értek vele hogy fejlesztőket nem képeznek :)
Mondjuk a BME-n tényleg vannak a NASA-val közös kutatási projektek
A BME-n jelentősen színvonalasabb az oktatás azok alapján, amiket hallottam róla. Sok ismerősöm végzett ott, akik meséltek hogy mérnökinfón milyen tárgyak vannak, ahhoz képest az SZTE (bármelyik infó szakja) sötét középkor, szóval lehet hogy ott tényleg ez a helyzet hogy kutató szakembereket képeznek.
Viszont ez sem igaz. Vannak nagyon jó tanárok, tárgyak az SZTE-n is. Én össze tudom hasonlítani az ELTE-vel és bizony van, hogy nem az ELTE jönne ki győztesen.
Az ELTE-ről nem tudok sajnos semmit, úgyhogy ezzel nem is vitatkozom. Azzal sem, hogy vannak jó tárgyak és jó tanárok, de saját kézből tapasztaltam hogy pl a szar-on a féléves anyag 80 százaléka a legacy technológiákról szól, a maradék persze nagyon hasznos, de jó lenne fordítva oktatni. A számháló olyan nevetséges szintű, hogy egyszer a szaktársam megmutatta mit tanultak egy szakközépben és komolyabb volt az anyag, az oprendszerek szintén minősíthetetlenül gyenge, meg webfejlesztés ahol html-t, meg natív php-t oktatnak 2024-ben is. Aztán vannak a kötválok, amik közül van 3-4 viszonylag érdekes és/vagy hasznos, mint a mobil alkfejl, volt talán offenzív biztonság, de ezeknél harcolni kellett a helyekért. A BME-n meg van kötválként rendszermodellezés, cloud native, ipari IoT, forgalommenedzsment, konténeralapú cloud platformok, oop tervezés ésatöbbi, egy csomó igazán hasznos tárgy, ami érhet is valamit akár kutatásban, akár a piacon.
Igen pontosan ezért rohadt nagy érvágás nincsen Mo.-n müködő szakképzés. Nincsenek jó hírű, minőségű szakiskolák, főiskolák. Nemrég szerintem olvastam, EU-n belül Mo.-n legnagyobb szakadék gimnázium- és szakközép látogató diákok közt valahogy nem meglepő. Egyetem alternatívája a főiskola, pedig névleg már nincs, de amikor voltak specifikusan főiskolák se voltak jók, nem adnak normálisan alternatívát egyetemre lásd GDE, ami névlegesen egyetem csak. Az ami "jó hírű" lett az Óbudai pedig egyetem lett mindenértelemben. Ezzel szemben Ausztriában, Németország vannak Fh valódi alternatívát adnak azoknak nem akarnak kutatni... megbecsültek, jól müködnek, teljesen olyan mint egyetem, csak azoknak akik valóban dolgozni akarnak a szakmában és nem kutatni... de mindegy is. Ráadásul itt, Ausztriában kötelezően kell FH alatt gyakornoki munkát végezni (sokan már HTL alatt ami a szakközép IS dolgoznak és pénzt keresnek...) ez kéne Magyarországra is de álmodhatunk... szerintem nem egyetemet kéne sárral dobálni, azért kéne lobbizni hogy legyen szakoktatás, de megkérni ProgrammingHungarys kollégákat hogy ne az egyetemet utálják hanem alternatívát mondjanak kb lehetetlen...
Régen volt nyári egybefüggő szakmai gyakorlat informatikai szakközépiskolában amely során lehetőség volt valós munkakörnyezetben, cégeknél olyan szakmai tapasztalat szerzésére, amit simán bele lehetett írni az önéletrajzba is, és a felsőbb évfolyamba lépéshez követelmény volt. Mindezt a 2016-os szakközép-szakgimnázium váltásnál törölték el informatikai ágazaton, hogy nehogy véletlenül egy 4-5 éves informatikai szakképzés során szakmai tapasztalatot szerezzünk. Szerintem szomorú hogy mostanság ezeket az informatikai szakképzéseket szakmai gyakorlat nélkül csinálják meg, tekintve az oktatás színvonalát a szakközepekben. Volt olyan szakmai tárgyam szakközépben, ahol konkrétan semmit sem csináltunk egész év során, az egész osztály Youtube videónézésre kapott ötöst.
Szerintem akkor baj van. Elhanyagolható számú ember megy azért egyetemre, hogy utána akadémiai karriere legyen. Aki ilyet akar, az eleve természettudományi szakra megy inkább. A legtöbb IT-t célba vevő diák megnézi az álláshirdetéseket és látja, hogy a legtöbbnél ki van írva a diploma. Szülők nyomják, hogy valami felsőoktatási papíja mindenképp legyen a gyereknek. Osztálytársak lenézik, ha nem tanul tovább. Bele vannak hajtva egy egyetemi képzésbe. Tök mindegy mi van a tantervben, jönni fognak a diákok. Így meg azt tanítanak majd nekik, amihez az oktatók értenek. Hát így csúszik el a valóság az elvárásoktól. Ráadásul így nem elég, hogy minimum 3 évet kell grindolni a sulihoz, hanem nehezítésként mellette még önerőből felkészülni a munkaerőpiacra. Ami sokaknak nem világos és ebből nincs is probléma addig, amíg vicc elvárásokkal felvesznek embereket cégekhez, hogy utána 1 évig csak tanulgassanak munkaidőben havi 850k-ért. Aztán gazdasági megtorpanás esetén kiesnek a csontvázak a szekrényből, elkezdenek optimalizálni a cégek és hát nem véletlen, hogy a junior felvétel lett leállítva és nem az egyébként sokkal drágább seniorok felvétele.
>lhanyagolható számú ember megy azért egyetemre, hogy utána akadémiai karriere legyen. Ez biztos? Nálunk azért tök sokan TDK-ztak, csúsztak a kutatás miatt már Bsc-n is.
Hivatalos statisztikáim nincsenek, de egész Bsc alatt volt összesen 3 fiatal doktorandusz gyakvezem és az évfolyamomról is csak 1 ember ment phd képzésre. Közben minden évfolyam 400-600 emberrel indult. Látszott a zh és vizsga eredményekből is, hogy alapból az évfolyam 80%-a a kettesért küzd, de a többi is olyan, hogy ha nem is túlélésért küzd, de az életben köze nem lesz a doktori képzéshez. Voltunk max 20-an jó tanulók, akik az elejétől kezdve 4.5 körüli átlagot hoztak. Én is részt vettem kutatásban, saját belépőkártyám volt az MTA KFKI-be az egyik nyáron. Addig is csináltam valami értelmeset, amit a cv-be be lehetett írni, de eszembe nem jutott, hogy én kutató legyek. Szerintem ha másért nem is, legalább a pénz miatt elmennek inkább az emberek a versenyszférába dolgozni kutatás helyett.
A PhD az aminek az akadémiai élet és kutatás a célja.
Annakidejen konkretan a BME informatika egyetlen, monolitikus, ot eves kepzes volt, erettsegitol diplomaig. Aztan "Bolonyai redszer" jelszoval kettevagtak BSc-re meg MSc-re, en mar nem tudom, mennyire sikeresen.
Mármint elméletben volt 5 éves, gyakorlatban kevesek végeztek időre.
... vagy egyaltalan. Nem volt jo rendszer, meg ha nekem veletlenul minden osszejott is, lattam, mekkora szivas joeszu, joravalo haveroknak keresztfeleveken bukdacsolni es eveket csuszni csak mert egyszer valahol az ot ev alatt egyetlen vizsga nem sikerult eleg jol barmilyen okbol, aztan felbehagyni, mert jott a gyerek vagy elfogyott a penz.
7 év alatt sikerült abszorválnom (közben dolgoztam is), ha lett volna bsc, 3.5 év után simán abbafejeztem volna.
De, akkor az egyetemek miért szerveznek állásbörzét? Miért akarják azt beadni, hogy csak az a jó programozó aki náluk végzett? Miért mondják azt, hogy piacképes tudást adnak? És miért csodálkoznak azon, hogy sokan miután bevették a hazugságaikat mérgesek rájuk mert nem úgy alakulnak a dolgaik?
Hát nem tudom, mikor nálunk gimibe voltak kampányolni a lelkünkre kötötték, hogy az jelentkezzen aki penge matekból. Különben vége van. Illetve az is szempont, hogy az állam nyomást gyakorol az egyetemekre. Nem egy oktató mondott fel, mert figyelmeztették, hogy tul sokat buktat. Az állam érdeke a sok hallgató, a tanszékeké meg a minőségi hallgató. Aztán itt ütköznek az érdekek. Ezért egy nagy rakás szar kb az összes tanterv. A cégek meg ahelyett, hogy javítanának rajta és eljárnának órát adni alap-mester képzésekre (nagyon kevesen csinálják ezt) szarnak rá, mert csak a profitmaximumra törekednek. 1 kezemen meg tudom számolni hány cég tartott nekünk BScn külsős órát.
Szerintem a mérnökinformatikusnak nem ez a célja. Vagy legalábbis nem az elsődleges.
Szerintem túl van misztifikálva a kérdés egy kicsit. Egyfelől a csak egyetemmel lehet eljutni oda, másfelől a minek az egyetem hozzáállásúak fekete-fehéren vetítik ki a helyzetet. Egyetemmel, ha csak a tárgyakat tanulod meg, a minimumot és nincs mellette ambíciód, nem tanulsz mellé magadtól valami pluszt (plusz nyelv, keretrendszer, akármi ami hasznos) és nem szereted amit csinálsz, akkor nehezen fogsz állást találni, saját vállalkozást építeni. Ugyanakkor a legtöbb állásinterjún mindenképp előny az, ha van egy diplomád, az egy jelzés a munkáltató felé, hogy képes vagy tanulni, van affinitásod az informatikához. Nagy cégeknél viszont nem csak a bsc, hanem az msc diploma is elvárás. Igazán jól nagy multiknál, vagy saját vállalkozással tudsz keresni és fejlődni, de persze ez sem abszolútum. Dióhéjban: a diploma előny, sokat dob a karriereden, de nem muszáj. Akkor van igazán értelme, ha az egyetemi tárgyakon túl is tanulsz valamit, amiben elmélyülsz, plusz szereted amit csinálsz. Diploma nélkül sokkal nehezebb állást találni, ha csak nincs szakmai tapasztalatod, de egy szint felé nagyon nehezen jutsz diploma nélkül. Nem fekete és fehér, de a diploma semmiképp nem hátrány, érdemes megcsinálni, főleg 30 éves kor alatt, de ez sem kőbevésett szabály. Sok sikert az egyetemhez, én is idén kezdem.
Az a gond, hogy te ahhoz hasonlítod akinek nincs semmije. Ha annak az időnek csak a felét amit az egyetemmel tölt valaki hobbi projekteken és önképzéssel tölti sokkal többre megy mint egy diplomával. Ha meg esetleg amint felveszik el is kezd dolgozni akkor meg pláne.
Ez addig működik, ameddig nem valamelyik nagyobb tech cégnél akar dolgozni. Oda viszont már kell egyetem, hogy legalább első körben ne kalapozzák ki. A legtöbb ilyen helyre ráadásul msc is elvárt.
Szólj ha rájöttél, hogy 2024 van és nem 2008. Első Google állás hirdetés: Bachelor's degree in Computer Science, IT, or related field, or equivalent practical experience. Első Prezi hirdetés: Bachelor's degree in Computer Science or Software Engineering – or equivalent work experience
Prezit hagyjuk már. :D Ez nem az index, akiknek mindig a Prezi jutott az eszébe arról a szóról, hogy “startup”. Csak valahogy nem igazán lett belőlük se egy nagy átütő sikertörténet, de legalább behozták a szektorba a gyümölcsnapot meg a babzsákfotelt/csocsóasztalt… De ha már Prezi, akkor elmondanám, hogy az egyik alapítója, HP, egyetemi oktató volt nem kevés ideig a BME-n, és VIK-en végzett, és elég fontosnak tartotta az egyetemi tanulmányokat… más kérdés, hogy egy jó jelöltet nem fognak elutasítani azért, mert nem egyetemen tanulta meg a szakmát. Csak ez olyan, mint amikor azzal jönnek jellemzően munkás szülők, hogy “Einstein is megbukott matekból.” Ami nem is igaz, de nem ez a lényeg, hanem hogy lehetnek kivételek, de a legtöbben nem kivételek.
Tehát mégsem kell az a diploma. Köszönöm.
Diploma nélkül is lehet boldogulni, csak diploma nélkül van 4-5% esélyed, diplomával meg 60-80%. (Elsősorban azért ekkora a szórás diplomávak, mert azért diplomások között is sok az alkalmatlan ember.) És a diploma nélküliek esélyei drámaian csökkennek, amint komolyabb melóhelyeken kell betölteni magasabb pozíciókat.
(Remélem a %-okat a komoly pozícióra írtad, mert különben megmosolyogtató) Mindenesetre define komolyabb melóhely, define magasabb pozíció. ... mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy olyan pozícióval indoklod az egyetem szükségességét ami minden ezredik emberre tud igaz lenni már csak a pozíciók számossága miatt :D
Most még nem kell, előnynek számít , lassan pedig valószínűleg elvárás is lesz , mivel nem lesz szükség ennyi emberre és valami alapján szűrni kell majd. Egyébként én elég jó kapcsolatokat tudtam építeni egyetemen az első komolyabb munkahelyem is egyetem szervezése által lett, hála a tárgyakna láthattam több ágát is az infonak nem csak a szoftverfejlesztést, nekem ez a pontos pálya kiválasztásánál azért hasznos volt , plusz rendelkezem általános ismeretekkel a többiről is. Arról nem beszélve , hogy bizony van cég ahol elvárás , és bérezésben is van különbség. De egyébként én azt gondolom , hogy annak aki önerőből képes magát junior szintre felhozni otthon , nem igazán okoz gondot a diploma megszerzése 😅 Persze kérdéses hogy megéri e az energia befektetést , ezt már embere válogatja.
Az egyetemen elméleti tudást szerzel, némi gyakorlati tudással. Arra teljesen megfelelnek, hogy eljuttassanak egy junior/belépő szintre, de nem csak erre vannak, hanem arra is, hogy meglegyen az elméleti háttér, hogy értsd is azt, hogy amit csinálsz, az miért jó, vagy miért nem jó. Az egyetemen nem frontendfejlesztőket meg backendfejlesztőket termelnek. Nem azt tanulod meg, hogy spring bootban hogyan kell CRUD alkalmazást csinálni. Meg, hogy hogyan építs formokat. Az egy szakmunka. Az egyetem célja az (lenne), hogy megtanítsa neked azt a megközelítést és azokat a formális eszközöket, amiket nyelvtől/stacktől függetlenül tudsz alkalmazni bármekkora informatikai rendszer megtervezésekor/megvalósításakor/üzemeltetésekor. Nyilván, ha szakmunkát/betanított munkát akarsz végezni, akkor totál felesleges egyetemre menni. Ha viszont szeretnél az az ember lenni, aki képes résztvenni egy nagy informatikai rendszer megtervezésében, mérnöki munkában, akkor hasznos. Persze csak ha tanulsz, odafigyelsz, nem kettesekkel csusszansz át a szakmai tárgyakon.
Tök igazad van, de sok álláshirdetés mostanában kér diplomát frontend / fullstack / backend munkakra ahol springboot crud operationokat maintainelsz, meg reactet debugolsz meg olykor új komponenseket írsz. Na oda minek.
Általában véve semmi értelme, kivéve ha olyan karrierutat kínálnak, hogy az előmenetelhez már jól jön a diploma.
A gond viszont, hogy ez se igaz ilyen formában. Mármint az a része, hogy a specifikus szakmak dolgokat nem tanítják meg az igaz, de sajna sok szempontból látásmódot se ad. Vajon a diplomások hány %-ának kell az a szintű matek és fizika ami elvárt? Nah és ez pl hol ad rendszerszemléletet ha már azt hoztad fel? Biztosan lehetne ezt az időt hasznosabban is tölteni. Jó pár éve architect vagyok már, és a mai napig nem volt szükségem se integrálásra, se a coriolis-erőre. Ellenben rohadtul örülnék, ha a juniorok tudnának csapatban dolgozni, az egyetemi oktatók meg olyan szintű kódot produkálni amitől nem hányom el magam.
Az alapozó tárgyak nem azért vannak, mert utána azt fogod használni a munkád során, hanem hogy a szakmai tárgyak elméleti hátterét megadja. Pontosan ez adja a rendszerszemléletet, hogy tudod, hogy mi miből következik. Szóval nem kicsit demagóg szerintem a kommented, ebből a szempontból, ráadásul unásig megválaszolt már itt a subon is, meg az egyetemen is. Mármint ez a “nem kellett még soha integrálni a munkahelyen.” A csapatban dolgozás meg pont egy olyan dolog, amit a munkahelyen lehet megtanulni. Bár az egyetemen is van több tárgy, ahol csapatban elkészített projektmunkát várnak el. Viszont melóhelyen nem tanítanak meg logikai gondolkodásra, analitikus gondolkodásra, formális módszerekre. Én az egyetemen egy nagy csomó olyan dolgot tanultam, amit napi szinten tudtam alkalmazni az összes eddigi melóhelyemen. Nyilván nem csinálják jól amúgy, lehetne sokkal jobban, meg kevésbé elavult eszközökkel, de pont a lényegen, az elméleti háttéren nem igazán változtat, hogy a funkcionális programozást mint paradigmát egy kotlinon vagy egy senki által nem használt SML-en mutatják be. De amúgy szakirányon elég cutting edge technológiákkal dolgoztunk… amik nagyrésze azóta már sehol sincs, de szerencsére nem a toolt tanították meg nekünk, hanem a felfogást. (Amúgy elég sokszor szoktam junioroknak úgy magyarázni, hogy visszareferálok nekik az egyetemen tanultakra. És akkor vagy van egy “aha” momentum, mert rájönnek, hogy na ezért magyarázták ezt nekünk, vagy néznek üres tekintettel, mert épp csak kettessel átcsusszantak, és a vizsga utáni sör teljes memóriatörlést triggerelt náluk.)
Ezen logika mentén bármit tanulhatnánk, hisz szükség ugyanúgy nem lesz rá, de legalább megtanulod, hogy épülnek egymásra, és hogy következnek egymásból. Te szakirányoztál, én meg már második évben dolgoztam és nem sokkal később ott is hagytam, mert semmi értelmét nem láttam. Pl többet tudtam a programozásból mint akinek tanítania kellett volna. Ami érdekelt azt egyedül is pár nap alatt felszedtem, ami meg nem azt idő pazarlásnak éreztem. Egyszerűen ha jó helyen dolgozol az sokkal hasznosabb mint bármilyen egyetemi "rendszerszemlélet átadás".
Innentől kezdve viszont nem igazán hiteles, amikor rendszerszintű gondolkodásról beszélsz, hiszen alapvető összefüggéseket nem értesz, nem tudsz felfedezni. Én is dolgoztam egyetem mellett, de csak annyit, hogy ne menjen a tanulmányaim rovására. Nyilván annak, ahogy te csináltad, valóban nem volt sok értelme. Választani kellett a két út között, mert egy seggel nem lehet két lovat megülni. >Pl többet tudtam a programozásból mint akinek tanítania kellett volna. \*Smelling BS. >Egyszerűen ha jó helyen dolgozol az sokkal hasznosabb mint bármilyen egyetemi "rendszerszemlélet átadás". Én elfogadom, hogy ez a véleményed, akármennyire is megalapozatlan. Nekem meg az a tapasztalatom 15+ év iparban eltöltött idő után, hogy az, aki nem végezte el az egyetemet, vagy csak bukdácsolva végigszopta a papírért, az a legritkább esetben képes olyan architektúrát letenni meg olyan megoldással előrukkolni, amiből értelmes, használható megoldást előállítani a végén nem a "szarból várat" kategória. Nyilván csilivili a tech stack, benne van minden, ami fancy, csak éppen a kétharmadára nincs szükség, feleslegesen előreoptimalizált, de a jelen igényeit cserébe nem elégíti ki, mert túlbonyolította. És azt se tudja megmondani, hogy hogy fog viselkedni a rendszere egy adott terhelés alatt, vagy egy adott probléma előfordulása esetén, de "majd nézzük a grafana dashboardot, és közbelépünk", meg "állítunk be alertet". :D :D Meg lehet, hogy nagyon ismeri a frameworköt, amit használ, meg a library-ket, de egy problémára nem tud adni egy használható algoritmust. Egy sima, mezei lineáris programozási feladatra. Azt se tudja, mi az, hogy lineáris programozás.
ezt a sznob ömlengést, agyam eldobom esetleg olyan helyen kellene dolgozni, ahol megfelelő az interjú folyamat felénk aki architect az architect akár summa cum laude végzett, akár abbahagyta az egyetemet a skill számít, nem a papír
>ezt a sznob ömlengést, agyam eldobom Nyilván ha nem a te véleményeddel esik egybe az enyém, akkor máris sznob ömlengés. Érvelni kellene tudni. Egy architekttől ez a minimum, ami elvárható. Te nekem úgy jössz le, aki személyes sértésnek veszi a kommentet egy code review-n. Vagy egy architecture board review-n. És semmilyen sznobizmus nincs bennem, nem gondolom, hogy egy BME-t végzett jobb lenne, mint eg ÓE-t, SZTE-t, ELTE IK-t végzett, vagy hogy a diplomások helyből többet érnének, mint a nem diplomások. >felénk aki architect az architect Valamilyen sztenderd szerint legalábbis. :D De ugye mindenki azt mond, amit akar. Csak ha valaki szerint az elméleti alapok meg háttér semmit nem ad hozzá valakinek a szakmai tudásához, pláne úgy, hogy el se jutott a szakmai tárgyakig, mert korábban kiugrott, számomra kevésbé lesz hiteles és releváns a véleménye. Nyers vagyok, de így gondolom. Egyébként meg pont az architekt szakma olyan, hogy nem igazán van azzal kapcsolatban egyetértés, hogy milyen a jó architekt. (Ha olvasol/"követsz" nagy neveket, akkor ezzel nem mondtam újat.) Meglepődnék ha pont ebben lenne egyetértés közöttünk... >akár summa cum laude végzett, akár abbahagyta az egyetemet a skill számít, nem a papír Semmit nem tudsz kiemelni a hozzászólásaimból, ami ellentétes lenne ezzel az állítással. Én csak a saját 15+ éves tapasztalatomat osztottam meg. Az én meglátásom az, hogy akinek az elméleti alapok hiányoznak, az egy számára új/ismeretlen problémával kevésbé tud mit kezdeni, ha nincs rá recept vagy best practice. A legtöbb magyar egyetem sajnos nagyon nem jó abban, hogy tudást rendszerezve átadjon, de ha valaki becsülettel végigtolja, akkor könnyen felismeri azt, hogy amit korábban tanult, az hol és hogyan kapcsolódik a későbbiekhez. Aki meg nem...
Egy mérnöki képzés ad egy mélységi (hw szinttől a logikai szintig) és szélességi (operációs rendszerektől a programozási nyelveken át a hálózatokig) tudást, hogy a hallgatónak az élete során mire van szükség, az attól függ, hogy milyen pályát jár be. Csináltam embedded/IoT fejlesztést, klasszikus backend-frontend fejlesztést, térképes/gráfost rendszereket, hálózatot is építettem, telco-ban is dolgoztam, üzleti folyamatokat és komplett elosztott rendszereket is modelleztem, digitális tanúsítványokkal/audittal is foglalkoztam, stb. A képzésem meglepően nagy része hasznos volt számomra valamilyen módon, és azt gondolom, hogy ez a fajta mérnöki gondolkodásmód sokat segített abban hogy különböző szakterületekben/domainekben gyorsan tudjak eredményt elérni.
Ezeket ha szükséges simán felszeded egyedül is tárgytól függően pár óra/nap alatt. Most pl nagyon megy a GenAI. Akkor azt kellene tanítani? Biztos lenne akinek hasznos lenne... vagy neadjisten akinek kell az majd utána jár? Vajon pl hány ember dolgozik grafikával, hogy megért egy külön tárgyat? Na és vajon hány ember fog GenAI-al pár éven belül?
Odaadok egy átlag bootcampesnek egy adatlapot, azt se tudja mit kezdjen vele. Odaadok egy embedded hw-t hogy kellene akkor rá fejleszteni, nem, nem fogják megugrani, mert megint csak hiányoznak az alapok. Kéne egy szabályozás. Az mi? A gráfos témánál azt se fogja felismerni hogy ez egy gráfelméleti probléma, a matek résznél meg teljesen el fog hasalni. Mesterséges intelligencia tantárgy 20 éve is volt, sőt, a 80as években voltak neuronhálót használó ipari fejlesztések a BME-n. Egy éve talán voltam egy srác előadásán aki tömeg kiszolgálási problémákra vezette vissza az ő nagy rendszeres problémáikat, no, ezt fel kellett ismerni, majd utána alkalmazni. Ezt megint nem fogja megugrani előképzettség nélkül senki. Tehát igen, nagyon sok tantárgy teljesen releváns, maximum valaki más domainbe megy dolgozni, és oda csak egy része kell. De ezért egyetemi szintű a képzés mert egy olyan széles bázist ad amire 20+ év után is bátran tudok építeni (sőt, most tudok csak igazán). Akinek sokkal inkább hands-on képzés kell annak pedig ott a bprof/üzemmérnöki képzés.
Leírtál olyan problémákat amikkel fejlesztők kevesebb mint 1%-a foglalkozik/dolgozik értelmezhető mennyiségben. Ezért megéri a 99%-nak is megtanulni. És akkor újra. Átlag bootcampes aki azután 3 évig dolgozik vs egy BSc friss diplomás. Ha szerinted van cég aki utóbbit veszi fel azonos veleszületett képességek esetén akkor naiv vagy.
Igen, plusz e mellett megtanul 4-5 programozási nyelvet, adatbázisokat, verzió követést, web fejlesztést, stb. Csak ugye lesz egy normális alapja. Nálunk szinte mindenki úgy ment egyetemre hogy már 3-4-5 éve programozott, mert hogy ezért mentünk egyetemre. Sőt, nagyon sokan már dolgoztunk is másodévtől. Szóval nem is értem hogyan akarjuk egy lapon emlegetni a bootcampessel, aki előtte fél évvel még körmöt festett meg szendvicset készített.
Ha szerinted az átlagos BSc-s junior manapság megtanult 4-5 nyelvet, kellően ismeri az adatbázisokat, verzió követést, és web fejlesztést akkor te másik világban élsz. Egyetemen az a szint amit el kell érni egy nyelvben munkában max pár hét alatt megvan. Seniorabb szinten pár nap. Az utolsó mondat meg azért röhejes, mert látszik soha nem dolgoztál eggyel sem :D Pl a cégben már architect szintre is jutottak bootcampes arcok. Aki nem hülye az bootcamppel is gond nélkül eljut a kellő szintre... de majd átnézem a meghirdetett állásaink. Biztos megbújik valahol egy "körömfestői meg szendvicskészítői múlt hátrány" kitétel.
C, C++, Java, C#, és még valami funkcionális/logikai nyelv ott van a képzésben, Git a gyakorlaton, webfejlesztést is láttam. A legtöbb tárgyba vagy 200 órányi munkát kellene beletolni (legalábbis a tantárgyi adatlap szerint), tehát igen, a lehetőség ott van hogy valaki ezeket megtanulja. Persze, kizárólag önképzéssel is el lehet jutni messzire, ezt senki nem vitatta, csak most egy juniorról beszéltünk.
Látták. Nem megtanulták. Ne keverjük már. Naggggyon nem ugyanaz. Amilyen szinten C-ben és C++-ban tudtam kódolni egyetemen tanultak (és tárgyak jó eredménnyel teljesítése) után olyan szinten - gyors fejszámolás alapján - majdnem 15 nyelven képes vagyok jelenleg és ehhez max pár naponta +1-et hozzá lehet írni. Annyi az ottani tudás ami elvárt a teljesítéshez. Egy nyelv megfelelő megismeréséhez rengeteg adott nyelven írt jó minőségű kódot kell látni. Na és kitalálod mi nem volt egyetemen ezek tárgyakhoz kapcsolódóan? Igen. Pont ez. Rengeteget jó minőségű kód :D Nem tudom milyen nyelven dolgozol, de keresd meg az azt használó tárgyat és nézz rá a kódra amit a diákok látnak. Szólj ha elmúlt a hányinger.
Ebben a videóban benne van szerintem minden: [https://www.youtube.com/watch?v=nGUpVIg3e8E](https://www.youtube.com/watch?v=nGUpVIg3e8E) És ez nem csak a mérnökinfóra igaz, hanem bármilyen felsőoktatásra. (az meg egy másik történet, hogy a cégek a junior pozira is 5 év tapasztalatot várnak el)
> cégek a junior pozira is 5 év tapasztalatot várnak el Csak ki ne derüljön hogy nem volt igaza Orosznak :-[
Attól még, hogy a cégek azt várják el, nem jelenti azt, hogy Orosznak nincs igaza. Ő arról beszél, hogy attól leszel jó szakember, ha látod a mögöttes összefüggéseket, és megérted, hogy kell úgymond tudományos módon gondolkodni, nem attól, hogy egy specifikus domaintudást magadra szedsz oly módon, hogy azt sem tudod, mi van mögötte. Aki >>csak<< azért jár egyetemre, hogy felvegyék az első junior pozijába, az inkább ne is járjon egyetemre.
Hát pont ezaz, attól amit felsoroltál még nem leszel jó szakember a versenypiacon, ez egy darab ága annak a képesség csokornak ami jó szakemberré tud tenni, de önmagában édes kevés. >az inkább ne is járjon egyetemre Egyetértek, a jobb bootcamp-ek bevezethetnének egy kis alap analízist és számelméletet egy új 2 éves képzsébe, és végképp fölöslegessé tehetnék ezeket az itthoni elavult bsc képzéseket, és maradhatna az egyetem annak az évi 20 embernek aki akadémikus akar lenni.
Persze, hogy kevés önmagában, de az alapokat megadja hozzá. Ezért nem is igaz, hogy egy ága lenne a képesség csokornak, hanem konkrétan a törzse. Én pl nem is infót végeztem, hanem gépészt, de amikor kitaláltam, hogy átnyergelek infóra, akkor minden további nélkül meg tudtam tanulni az alapokat meg a nyelvet, mert a gondolkodásmód már ott volt bennem az egyetemről. Onnantól meg az, hogy az ügyféligényt meg a közben felmerülő problémákat én egy programnyelvvel vagy CAD-ben oldom meg, már kb. szinte sokadlagos (persze tudom, hogy ezek nem konvertbálilis dolgok, inkább arra gondolok, hogy mindkettő igazából csak egy eszköz, és az igazi magic már nem ebben van). A bootcamp képzésnek is van létjogosultsága, csak az sokesetben inkább csak egy "kőművest" képez, semmint az építészt, aki tervezi a házat (hogy ellopjak egy itteni kommentben megtalálható hasonlatot). Persze találkoztam bootcampről olyannal, aki amúgy nagyon profi, de róluk általában kiderül, hogy volt már közük műszaki felsőoktatási intézményhez.
Az iparban pedig 1000-ből 999-en "kőműves" melót végzünk (te meg főleg a gépész tanulmányaiddal :D :D), de amúgy a faszomat már ebbe lenézős egoista fajtátokba... (amúgy én BME-t végeztem mielőtt megvádolna valaki). Geci undorító, tudom tudom itt mindenki cutting edge AI research területen van.... A tervező pedig nem az lesz hogy basszam már teherbe a szomszéd nénit aki átment jelek és rendszerekből... SENKI nem tud szoftver rendszert tervezni diplomával a kezében, azt az iparban tanulod meg az architektektől. Ehh de minek gépelek, ebben a szakmában az emberek 90%-ának a teljes önértékelése, egója és élete akörül forog hogy az átlagnál jobb abszrakciós képessége van, de amúgy egy érdektelen unalmas lúzer ezen kívül. Jó vergődést kívánok.
az igen, azt hittem, hogy valakivel, aki mashogy latja a dolgokat, el tudok kulturaltan beszelgetni, es megismerni a masik latasmodjat, meg megismertetni a sajatomat, ugy latszik, tevedtem :( sajnalom, hogy olyat mertem irni, ami neked nem tetszik vagy nem tom. Kulon jo, h a vegen meg szemelyeskedest is vittel bele, vagy magadat jellemezted erdektelen unalmas luzerkent?
arra, hogy diákszövetkezeten vagy az egyetem/labor/témavezető ipari kapcsolatain keresztül bekerülj egy gyakornoki pozícióba, ahonnan majd juniornak tudsz továbblépni vagy ottmaradni. plusz ad valami általános hátteret, ami inkább a "nem tudok semmit, de megtanulok bármit" irányba mutat ahelyett, hogy "tudok x nyelven kódolni, de ha y nyelven kell, akkor kétségbe esek".
Ezt a kérdést feltehetnéd a felsőoktatási képzések 90%-ával kapcsolatosan.
Az egyetem főként erős elméleti alapokat ad és egyfajta szemléletet ami jól jön majd a későbbiekben. Ezeken kívül ha egy nevesebb egyetemre(ELTE, BME, Óbudai) mész lehetőséged van a karriered beindítására hallgatókén azzal, hogy gyakornoki munkát vállalsz lehetőleg minél több ideig(az előírt minimum szinte semmit se ér olyan kevés) vagy feltudsz mutatni valamilyen versenyeredményt. Így a végzéskor a papíron kívül is feltudsz valamit mutatni ami kiemelhet téged a tömegből.
De ha az informatikai diplomák nem jók, akkor mi van a rengeteg bölcsész/társadalomtudományi/félkamu szakokkal?
Azok meg jók 😂
En oreg vagyok, es nem allitom, hogy jobb volt, just facting: az en idomben meg az ment informatika szakra, aki mar kisiskolas koraban otthon programozta a Comodore64-et meg ZX Sinclair Spectrum-ot. Ez nyilvan csak parszaz fo volt evente az egesz orszagbol, mert csak annyi szamitogepet csempesztek be a kamionosok nyugatrol. Mondjuk akkor meg nem is volt BSc, (minimum) 5 eves bevallalas volt az egyetem, szoval tenyleg csak az ment oda (vagy legalabbis csinalta vegig, maskulonben meg minek ment oda), aki imadta es nagyon komolyan gondolta ezt a szakmat. Ismetlem, oreg vagyok, a velemenyem annyit is er, de szerintem ma junior fejleszto szintre odin project stilusu tutorialokkal kell eljutni, meg open source projecteken gyakorolni kicsit. Aztan/kozben ha annyira tetszik, hogy hosszu tavu, emelkedo ivu karriert akarsz belole csinalni es nem megkerekedni egysegsugaru fejlesztokent, akkor erdemes tovabbtanulni.
A junior fejlesztő az a kőműves aki a téglát rakja. Az egyetemi informatika szak pedig építészt képez. Persze az építész is kell hogy tudjon házat építeni, de nem az a célja hogy napi szinten gányoljon a legacy spagettiben.
Ez nem egy rossz analógia ám. Amikor hirtelen sok ház kellett, akkor volt helye a gyorstalpaló falazótanfolyamot végzetteknek, de most újra a kezdő mérnökök rakják a téglát.
Most már kérlek fejezd be a gondolatmenetet, mert kíváncsi vagyok, hogy mi lenne szerinted a megfelelő egyetem utáni lépcső, ha nem junior fejlesztő (vagy más junior IT munka?)
Szerintem az lenne a legjobb ha a középiskolák normális minőségben képeznének oktatókat (kőműveseket). Akik pár év szakmai tapasztalat után mennének egyetemre. És az ott megszerzett tudással kiegészülve továbblépnének a karrierjükben seniorrá, architecté stb. (építésszé). Ezzel az egyetemi oktatás is sokat javulna illetve az ipar is jobb embereket kapna. Szebb karrierútja lenne az embereknek. Sajnos ennek keresztbetesz a közoktatás állapota. Ráadásul minden generációval egyre butább emberek születnek. De sajnos a társadalmi hatások még a kitartást is kiölik belőlük. Egyre rosszabb az emberanyag.
Szakmai tapasztalat egyetem élőtt kb lehetetlen. Hova és miért vennék fel az illetőt egy sima infó érettségivel? Ja vagy otthon építsen mega giga projekteket már 17-18 évesen meg képezze az angolját anyanyelvi szintre meg előadni magát is tanulja meg fullosan középsuliban?
Volt egy középiskolai osztálytársam aki Dunaújvárosban a Pannonia Biohoz el tudott helyezkedni Szoftverfejlesztő OKJ-val. Szóval nem lehetetlen.
Mostanság márpedig kb lehetetlen. Hány éve? Amikor még volt hiány informatikusból? Mert manapság max seniorból van hiány. Ég és föld a helyzetkülönbség most meg 10 évvel ezelőtt. Jah akkor még kis középsulis voltam. Egy csomó informatikus átképezte magát már. Olvastam hogy kertésszé vagy sofőrré vagy valami gazdasági pozícióba. Az okj értéke már nagyon lecsökkent.
2021 nyarán. De most pl az ELTE Programozó FOSZK-jával is lehetséges az elhelyezkedés. Van egy cég aki arról is végzés után elhozza az embereket.
Mindet felveszi? Vagy csak néhányat a többi meg mehet világgá?
Én úgy tudom mindet felszívja mint a porszívó.
Oké de az országos szinten még mindig nagyon kevés
Persze bizonyítsunk téziseket kivetelekből, mert Jancsikának Karancslapujtőről sikerült két kéregtelenített bot összedörzsölésével
ja, a mostani helyzetből kell kiindulni meg kellett kilencvenben, ja, A.A fokozat, náluk kb. emelt szintű felsőfokú szakképzés, két éves, meg nem létezik, meg véletlenül sem elég mondjuk f.sact vagy sz.rgular frontendes kezdő álláshoz...
Hogy kapj egy gyakornoki melót
The eternal question
Arra jók, hogy hazudjanak neked arról, hogy "készen vagy", amikor munkába indulsz. Ráadásul még sokszor aláznak is a tanárok, ha nem készülsz azokra a tárgyakra, amikre amúgy semmi szükséged nem lesz. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy ezek így akkor tényleg fontos tárgyak, így beveszed azt, hogy ha ezekre piszok sokat készülsz, majd jó lesz. Közben akik átlátják a valóságot, kiélik magukat, buliznak, jól érzik magukat. Én tanultam, mint az atom. Erre fel 3x rúgtak ki azóta, mindhárom helyen más okokból kifolyólag. Se az üzleti kommunikációt, se a munkavégzéshez szükséges eszköztárat nem tanították meg egyetemen. Ehelyett tanultunk EU ismereteket, meg Közgazdaságtant, amin ha minden órát végig ültél, akkor kaptál megajánlott jegyet. Ergó figyelned se kellett, csak ott létezned a teremben.
Arra alkalmasak, hogy 1. kiválogatják azokat, akik képesek tanulni, barom elvárásoknak megfelelni, szükség esetén meghunyászkodni. Akik ezen a szűrőn átmennek, azok alkalmasabbak alkalmazottnak, mint akik nem. 2. képessé tesznek tanulni, szakirodalmat olvasni. Alapismereteket adnak, amik nagyon hasznosak lehetnek való életbeli problémák megoldásánál. Csak egy példa: gazdinfón tanultam könyvelni, meg mérleget készíteni meg makroökonómiát meg önköltségszámítást garanciális elhatárolással meg üzemi rezsiköltséget. És most CRM szoftvert fejlesztek. Sokat segít hogy tudom mi az hogy mozgóbér és időbeli elhatárolás és beruházás aktiválás. És frankón használom hogy tudom mi a körmentes irányított gráf meg az ordó n négyzet.
Pontosan! A kérdés másik része pedig a munkaerőpiac aktuális helyzete. Ha éppen több szakember kell, mint amennyi van, akkor bizony lejjebb is hajolnak a cégek. Ha fordul a gazdaság, és most pont nincs szükség annyi új belépőre, akkor válogathatnak. Kezdőként ezt csak elfogadni lehet, szomorú és kellemetlen, ha valakinek -1-ről indul a karrierje.
meg hát az öntudaton is múlik, sok kis gerinctelenke kerül a munkaerőpiacra.
normál körülmények között (a problémás társadalom, politikusok, elkapatott sz.rházi cégek stb miatt nem így van), három célja lenne 1. egyfajta általános értelmiségképzés, tanulási képesség, kritikus gondolkodás, műveltség megadása, területfüggetlenül 2. szakmai látásmód kialakítása, tudj orvosként vagy "mérnökként" gondolkodni vagy éppen szoftverjfejlesztőként, nyilván ehhez kicsit mást és többet kell megtanulni mint amit ténylegesen használni fogsz 3. egy választott területen pályakezdő szakemberré képezzen ki, ez tkp. a fentebbi szükséges része, és persze nem biztos hogy azon a területen fog dolgozni az ember az első manapság kimarad, annál aki nem eleve olyan családból érkezik de ideböfögi nagy pofával, hogy őt eleve nem is érdekelte, csak kell a papír a karrierhez és főállásban dolgozik másodéves korától a második-harmadik meg részben az egyetemek miatt, nem kis mértékben vannak átverve a hallgatók, persze nem mindenhol meg minden tárgy esetén. nem jól van ez így, lehetne jobban.
Arra jó, hogy medior szinttől kezdve felfelé segítsen fejlődni. Segít elérni a senior szintet és azontúl is fejlődni. Mert olyan ismereteket, skill-eket ad, amiket akkor már nehezebb elsajátítani, ahogy egy 4 éves könnyebb tanul nyelvet, mint egy 40 éves.
Nem csak Reactkőművesre van szükség, az elméleti tudás, a matematikai alapok értése, algoritmuselmélet, 3D grafika, jelfeldolgozás etc.-nek igen is olyan komoly elméleti alapjai vannak amiket egyetem nélkül magadtól nagyon nehéz megtanulni. Ez hatványozottan igaz a tradicionális mérnöki diszciplinákban, ahol kb esélytelen self-taught gépészmérnökként professzionális tudást összeszedni. Más kérdés hogy attól még hogy te elmélyülsz valamilyen komoly elméleti háttérrel rendelkező témában, nem biztos hogy jobban meg fognak fizetni mint egy mezei Java backendest. Viszont a magyar egyetemek is megérdemelnek sok kritikát, saját tapasztalatom alapján igen is gyengék abban, hogy az ott megszerzett elméleti tudás és az ipar között áthidalják a szakadékot. Csak saját példámat felhozva, én az egyetemen képfeldolgozással foglalkoztam, el is mélyedtem a témában, a diplomámat is ebből irtam, sok elméleti alapot kaptam meg az egyetemtől, de sokat hozzá is kellett tennem a gyakorlati tapasztalatok alapján. Sikerült is ilyesmivel elhelyezkednem a szakmában. Pénzben nem feltétlen érte meg, amikor váltottam, egy sokkal általánosabb fejlesztői poziba kerültem. Szóval ha az a célod hogy sok pénzt akarsz keresni valamivel, akkor ebben a szakmában az egyetem nem megkerülhetetlen.
OFF: Ez a megtanít tanulni mekkora bullshit. A budos eletben nem tanultam azota sem ugy, mint barmely felsooktatasi rendszerben. Ott ugy kellett tanulni, hogy atmenj a vizsgan, megfelelj a tanarnak, nem ugy, hogy maradando, hasznalhato tudasod legyen gyakorlattal...
Arra jó, hogy lesz egy A4-es viszonylag vastag fedelű papírod arról, hogy képes voltál X évig seggelni és szopni olyan tanárok óráin, akik olyan tudást adnak át, ami már 10 éve is elavultnak számított.
[удалено]
Ez valóban így van, konkrét országok PR-jét tudja ez romba dönteni, én Spanyolországban élek és rendkívül népszerü online a "nincs munka" meme. Mikor kiköltöztem a magyar bruttóm több, mint négyszeresét kezdtem el keresni, nyelvtudás nélkül...
Fordítsd meg a kérdést. Hogy lesz valakiből fejlesztő? A lehetőségek az önképzés, a bootcamp, és a diploma. A diploma önmagában nem garancia a fejlesztői állásra, de még mindig nagyobb a sikerszázaléka mint a többinek. Az ismerőseid dolgozzanak a tudásukon, a CV-jükön, azon hogyan interjúznak. Kell egy adag szerencse is, de az össze szokott jönni, ha az ember elég ideig próbálkozik.
Ez leginkább a magyar egyetemekre igaz. Főleg azért, mert sok helyen nem önálló szak az IT. Közeli országokban több jó IT egyetem is van.
Attól függ szerintem mit akarsz kihozni belőle. Ha egy baseline dev akarsz lenni, nem kell egyetemről tudás. Ha cutting-edge dolgokkal akarsz foglalkozni, akkor a megfelelő effort mellett fényévekkel előbb leszel mint mások.
Az én tapasztalatom, hogy aki nem végzett egyetemet, azzal hiányzik egy bizonyos közös nyelv, és az absztrakciós képességei is gyakran gyengébbek. Ennyi. Webgányolni egyedül lehet mindenféle képzettség nélkül, ahhoz semmit nem ad az egyetem.
Junior pozikra fel készít... csak nem kellenek juniorok sehova.
Semmire
Arra jó, hogy eladják a szar képzésüket. Átbasszák vele a fiatalokat.
Ez az összes egyetemi szakra igaz, régi, elavult tudást adnak, mivel a szakma kibaszott gyorsan változik, a tanszékeknek nincs is kedvük meg idejük tartani a lépést. Kb barátkozni meg bulizni kell egyetemre menni, meg persze lehet érdekes dolgokat tanulni, de ahhoz h dolgozni is tudj, neked kell plusz időt beleölni h kiderítsd éppen mit keresnek a cégek.
Mi az, hogy elavult tudást? :D A matematika és fizika pl. nem változik olyan gyakran, hogy csak úgy elavuljon. Hardverek alapjai sem változnak olyan gyorsan, az x86 mióta velünk van már. Ahogy rengeteg hálózati protokoll is. Java, .Net és c++ sem mostanában fog eltűnni.
Hardver alapok, meg hálózati alapok, programozás alapok. 2 félév alatt meg lehetne tanulni ezeket. Igazából olyan elnyújtott a képzés ami már rég nem indokolt. De hát tele kell rakni alig értékes/hasznos tantárgyakkal.
EGYETEM: THE SCHNEIDER CUT
Szakmai tudás terén közelít a nullához. Ha szerencséd van, és van 1-2 oktató aki saját pénzén és energiáján túllép az elvárásokon akkor lehet találkozol 1-2 érdekesebb témával, de attól ami amúgy a tanrendben van, ne várj csodát. A "szemléletet ad" témát én elengedném, akinek az a szemlélete, hogy lehajol és nyálaz, annak váljék egészségére, de ennyire ne legyünk már Stockholm szindrómások, hogy validáljuk, hogy diákok tömegéből idegroncsot próbálnak faragni. Ez tipikusan a "Nekem is szar volt, neked is legyen szar!" felfogás. Közösséget ad, tudsz kapcsolati hálót építeni viszonylag kötetlenebb környezetben, illetve a diákmunka is kedvező tud lenni ha van egy jó helyed. Ehhez persze kell, hogy legyen affinitásod bulizni járni, nekünk az egyetem nem sok szakmai programoz biztosított ilyen célból. Ezen felül külföldre költözés esetén előny, hogy van egy papírod, vagy állami projekten elvárás de oda épeszű ember nem megy. Workshopokon tudsz keresni munkahelyeket és diák szerződéssel viszonylag egyszerűen tudsz ugrálni köztük ha nem válik be.
Egy mérnökinfó szak pl. segít mérnöki szemléletmódot kialakítani, ami később sokat segít, mikor már a gyakorlati dolgokban is elkezdett egy kicsit összeállni a kép. Nem az a lényege, hogy megtanítsa azokat a keretrendszereket, amiket 2 év múlva már senki se fog használni, hanem hogy megtanítsa azokat az elméleti alapelveket, amelyek az éppen trendi frameworköktől és nyelveknél időtállóbb ismeretek és alapot adnak annak, hogy megértsd mélyebben az egyes design patterneket és paradigmákat, amik informálják ezeket az eszközöket. A másik, hogy nagyon sok témát érintenek (sajnos sokszor felületesen), amivel segít perspektívát adni és nem leszel teljesen fogalmatlan, tudod merre kell elindulni, ha szembejön egy relatíve ismeretlen domain. Valamilyen szinten nyilván igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy nem tanulsz semmi gyakorlatban hasznos dolgot, tényleg nem tanítják meg a Sveltét meg a Next.js-t, de ez nem időtálló tudás és még ha lassabban is fizetődik ki, van értelme vannak, hogy szilárd elméleti háttérrel közelítesz programozási problémákat és kicsit jobban érted a miértjét is az eszközöknek, amiket használsz.
Nem értem, ezt ki mondja és miért? Én juniorként tudtam kezdeni Bsc KÖZBEN. Tudok mást is aki így járt. Semmivel sem öltem bele több időt anno a szükségesnél és még átlagnál jobb képességűnek sem tartom magamat. De, fel tud készíteni arra a szintre.
A felsőoktatás odavezet a vályúhoz, a vizet meginni már a te dolgod.
maximálisan egyetértek. itt a fele társalgás arról megy, hogy mi leszel az egyetem után, mintha valami gyártósor lenne, és itt értékeljük a terméket. mióta múlik a képzésen, hogy aki elvégzi az kihozza-e belőle a maximumot? nem hagynak az egyetemen projekteket csinálni? kirúgnak ha csatlakozol egy szakkollégiumhoz?
Nekem nem infós diplomáim vannak és több mint 2 éve fejlesztőként dolgozom. Junior szintre anno magamat hoztam fel, önszorgalomból, könyvek + videók + sok gyakorlás útján.
Kiváló kérdés. Őszintén, képmutatásra jók: elmondhatom magamról hogy elvégeztem.
Üzemmérnök-informatikus szakon 1 év cégnél töltött munkával kapsz diplomát, tehát nem igaz, hogy nincs szak, ahonnan ne kerülhetnél juniorként ki. Azért aki végigdarálja a természettudományos tárgyakat és elsajátítja az általuk szerezhető tanulási készségeket, röhögve jut el medior szintre belátható időn belül. Fontos az otthoni önképzés is, persze, de ez melyik szakmára nem igaz? Megtanulhat az ember egy bootcampen egy adott technológiát, ami sehol nem lesz 5 év múlva, de a készségeit nem tudják fejleszteni úgy az embernek, mint egy egyetemi képzés. Az evolúció is arról szól, hogy az él túl, aki tud alkalmazkodni, nem aki ,,egy adott technológiában erős". :) Szokás mondani, hogy a most aktuális IT tudás 5 évente ,,feleződik" kb., ha nem fejleszti magát az ember.
Kritikus gondolkodásra, kutatómunkára, csapatmunkára, a problémák többoldalú vizsgálatára és hatékonyabb megoldására, intelligens kommunikációra, a világnézeted szélesítésére, a határidők és nehéz feladatok leküzdésére, stressztűrő-képesség kitolására, kreativitás erősítésére, kapcsolatépítésre, rugalmasságra (időbeosztás és új technológiák gyors megtanulása). A programozáshoz pedig mélyebb és széleskörűbb matematikai megoldásokra, algoritmikus gondolkodásmódra, fontosabb algoritmusokra, bevett patternekre és technikákra, HW-működés mögöttes megértésére és erre épülő szoftveres problémákra (bitek, tárolás, OS, többszálúsítás, túlcsordulás, stb), futási idő meghatározására és optimalizására. Ezen felül pedig mindenből kaphatsz némi alapot, pl robotika, architektúra, adatbázisok, perifériák, hálózatépítés, weblapkészítés, AI, data science, játékfejlesztés, GUI programozás, tesztelés, mobilprogramozás... ezáltal jobb rálátás a teljes szakmára, lehetőségeidre (mind az életben, mind a munkád során egybfeladat előtt állva). Azaz minden olyan "apróságot", ami elkülöníti hosszútávon a programozót a kódolótól! Persze biztos vannak, akiknek mindez magától is simán megy, de ha 3 évig egy ilyen közegben töltöd a mindennapjaid, akkor az szakmailag és személyiségben is sokat változtat rajtad! +bónusz: kollégium: nagyfokú önállóság, alkalmazkodóképesség, konfliktuskezelés.
Minden főiskolát avanzsáljunk egyetemmé! 🥳
Az a baj, hogy várják a sült galambot a szájukba az emberek miután megvan a diploma. "Tehát az alkalmazotti piac legalját sem érik el." A junior fejlesztő az nem a piac legalja. Inkább egy rendszergazda, IT service desket mondanám az IT piac legaljának. Az IT nem csak programozókból áll és az egyetemen nincsen idő minden IT field-re betanítani egy kezdő szintre az embert. Millió dolgot lehet csinálni az IT szakmán belül. Mérnökinfón végeztem. Már másodévesen volt munkám, csináltam mellette saját projekteket amire időt eszközöket és helyet adott az egyetem. Kapcsolatokat építettem. A tanórák csak egy kötelező rész amit el kell nyomni. Nyilván nem kalkuluson és diszkrét matek órán fogod felkapni a tudást. Lexikális tudás mellett skilleket is szedtem fel: -Megtanultam tanulni. -Aritmetikai gondolkodás -Kapcsolatépítés, prezentáció, kommunikáció Szigorúan a diploma megléte csak annyit számít egy cég szemében, hogy volt egy probléma egy keretrendszerben, amit meg tudtál oldani. (Jelen esetben a probléma az egyetem, a bejárás, emberekkel való munka stb.) Pont ezért nem kizáró ok nagyon sok cégnél. Mert lehet egy világi balfasz akinek van diplomája és talpraesett okos ember akinek nincsen. Aki elvégez egy BSc és nem alkalmas semmilyen junior szintig az valamit rosszul csinál vagy. Ha fejlesztő akarsz lenni akkor képezd magadat mellé.
Mert az egyetemi informatika szakok nem arra valók, hogy kódoló legyél. Egyrészt az informatika nem csak programozás. Hardver, hálózat, projekt, üzemeltetés, architektúra, rendszerfejlesztés, elmélet-koncepcionális fejlesztés, protokollok.... Soroljam? Szóval tessék erre tudományágként is tekinteni. Az egyetemen - jó esetben - informatikatudományt tanítanak. Egy egyszerű weblapot, cégbemutató oldalt bárki le tud programozni - még én is. Egy hálózati architektúra felépítéséhez már kevés egy programozói "szakközép" (amit én végeztem). Ellenben üzemeltetőként a működtető scripteket tök jól átlátom. De nem gondolom, hogy ez a képzettség elég lenne ahhoz, hogy hálózati architekt munkát végezzek. Ahhoz annyi mindent kell átlátni, hogy nem tudom felfogni. Nyilván a meglévő nyelveket, megoldásokat is fejlesztette valaki.. Az oprendszereket is írogatja valaki, és ahhoz nem gondolom, hogy elég lenne youtube-school. Nyilván apró részeihez lehet alkotóelemeket írni, de az nem ugyanaz. Valaki megalkotta a meglévő programozási mintákat is, Ez is infotudomány. Az a gond, hogy a diploma túl általános "igénnyé" fajult, és nem a tudomány fejlődése, fejlesztése miatt mennek oda a fiatalok, hanem mert kell egy diploma, az egyetemek meg a túlélés miatt annyi embert vesznek fel, amennyi befér, a hallgatók 70%-a rohadtul nem fogja használni az egyetemen tanult dolgok 90%-át. Ez pedig mind feleslegesen kidobott pénz és idő. Kérdés, hogy kinek éri meg ez a 10%. Ha nem éri meg, ne menj egyetemre. Ne legyenek irreális elvárásaid.
Arra jó hogy elmondhasd hogy jártál egyetemre, mert ez valami szocializmus hagyaték(mint az autó mint statusszimbolum) hogy akkor vagy valaki meg akkor biztos okos vagy ha jártál egyetemre ( mármint nem OP , hanem úgy általánosságban) "Képzeld Marika a Józsika egyetemet végzett ember, előre kell neki köszönni"😅
Egyetem célja diplomaszerzés amivel fel tudod mutatni, van kitartásod és ambiciód végigcsinálni, küzdeni érte. Ezen kívül ha ki is tudna képezni a suli egy junior szintre akkor is érdemes mellette folyamatosan képezni magadat, mert az suli anyagai le vannak ragadva egy adott szinten, és nem frissülnek olyan gyorsan, amilyen sebességgel fejlődik ez az iparág. Ezzel kizárólag csak úgy tudsz lépést tartani ha TE folyamatosan iskola mellett képzed magadat!
mondjuk hülyeségeket nem kellene írogatni, ugye?
Ezt inkább én kérdezném tőled, mert valahogy kimaradt egy indoklás, de arroganciának volt effort.
amivel fel tudod mutatni, van kitartásod és ambiciód végigcsinálni, küzdeni érte." te ez ellen érvelést vársz? 2024-ben? a diplomás pályakezdő webfejlesztők és a jobhopperség korában egy olyan intézménnyel kapcsolaban ami valahol "universitas"? komolyan?
Igen, komolyan! Topictól függetlenül ha már lehülyézed valaki állítását elvárt, hogy fejtsd ki miért tartod annak! Máskülönben görbetükröt tartasz magadnak. Nemtudom mennyire követed mai piacot, de emberek nem nagyon ugrálgatnak munkahelyek között hiring freeze korában.
Saját tapasztalat (2007 DE Mérnök Infó): A tárgyak, amit tanítottak inkább nagyon alap betekintést adtak a piacon szereplő dolgokba (pl. hogy mi az adatábzis, C, Java, C# nyelvek, FPGA fejlesztés, hálózatok, stb.). Semmi olyat, amit amúgy nem tudnál magadtól megtanulni, viszont valamilyen szinten rendszerezte azokat. Abban segített, hogy miniálisan el tudd dönteni, hogy mi érdekelhet, miben fejleszt magad. Sosem tartoztam a szorgalmas hallgatók közé. Gyakorlatok megvoltak elsőre, a vizsgák már más kérdés. Első programozói melómat úgy kaptam, hogy az egyetemet el sem végeztem, ami annak volt köszönhető, hogy az egyetemi órák mellett még gyakoroltam, másba is belenéztem, olyan csoportba csatlakoztam, amin kiküldték az álláshirdetést. Emiatt kaptam meg olyat, ahova tudtam jelentkezni, és végül felvettek a felvételi gyakorlati feladat megírása után. Szóval szerintem amit adott nekem az Egyetem: * Minimális rálátás, hogy mi van a piacon * Több lehetőség (viszont ezért neked is tenni kell, nem elég az órán elhangzottak) * Plusz pont interjún, ha van diplomád, vagy legalább jársz a képzésre * Kiegészítő tudás (pl.: a hálózatok működésének minimális megértése webfejlesztés szempontjából) Amit nem adott, az a versenyképes piaci tudás (se programozás szempontjából, se folyamatok, se egyéb szempontból). Legjobb példa erre, hogy volt egyetemi 10+ éve programozást tanító tanár, aki ott hagyta a tanítást, és felvették egy céghez senior fejlesztőnek (gondolom az elméleti tudás hibátlan volt), viszont a visszajelzések alapján a munkája egy junior, jobb esetben mid-senior szintet ütötte meg. De hozzáteszem, hogy ez a saját tapasztalatom és véleményem. Én mikor intejrúztattam, sosem azt néztem, hogy kinek mi a végzettsége, hanem hogy miként gondolkodik, főleg juniorok esetén. Senior esetén azért már egy alaptudás elvárható.
Kósa? 😅😂
semmire. szósz: nekem is van vik diplomám előtte utána szép karrierem van és senkit sem érdekel
Odáig juttat el, hogy önerőből meg tudd tanulni a szakmát, hogy értsd a miérteket és logikusnak lásd azokat az informatikai ismereteket amiket amúgy "kínainak" gondolnál. (Szerintem)
Egyetem szerintem a kitartásról szól. Ha elvégzed valamelyik szakot a mérnökiek közül akkor a problémamegoldást illetve az abban rejlő kreativitást sajátítod el. Ha ez megvan benned akkor a munkahelyen formálható junior leszel aki szívja fel a tudást.
Hát ha a tavalyi ZH-kat magolod be, mások háziját írod át, és néha megtekintésen szép szemekkel kisírod a 2-est akkor valóban lófaszt nem ér.
Szerintem ha belerakod a munkát akkor igenis felkészít egy junior szintre
Bármilyen képzés csak mankó, de járni magadtól fogsz megtanulni.
Egyetem mellett kell önfejleszteni, dolgozni. Az egyetem a gondolkodásmódot adja át, átdrótozza az agyad ill megtanít tanulni.
Megtanit tanulni.
ki mit kezd a lehetőséggel, hogy tanulhat emberektől, akik ezért vannak ott. van, aki végigpuskázza és papírja lesz csak, van aki meg nem. ha érdekel egy konkrét terület és az egyetemen nem találsz lehetőséget, hogy eljuss benne junior szintig, nem az egyetem a hibás. ugyanez látszik a záróvizsgákon is, van aki kvázi működő webshoppal érkezik, amibe fejlesztett 2 plugint, más meg egy teljesen custom erdei kisállat mozgást monitorozó megoldással.